Állami főreáliskola, Debrecen, 1875
nyelvtanokat és szótárakat; gyakorlati hasznuk céljából tanuljuk“. (Müller M. felolvasásai ford. Steiner I. köt. 23. 1.) De első tekintetre látható, hogy a középiskolai tanterv ily éles megkülönböztetést nem tűr meg; eltekintve attól, hogy szigorúan tudományos nyelvészkedésnek itt még helye nincs, a nyelv nem tekinthető úgy, mint pusztán csak eszköz. A nyelvek tanulása annyi észfejlesztő, gondolatképző elemmel bir, hogy ez oldalról célnak is lehet tekinteni. A klasszikus nyelvek tanulása mellett eddig is ez volt legerősebb bizonyíték, melynek érvényét egyik újabb nyelv sem tudta megingatni. Hogy a nyelvtauitás képző hatása nem pusztán száraz nyelvészkedés közben közöltetik a növendékkel, hanem ugyanahoz az irodalmi müvek megismerése is hozzá köttetik: ez a neveléstan elveinek megfelelőleg és a józan gondolkodás szerint történik. A gymnasium és reáliskolában tanított nyelvek között kétségkívül legfontosabb a magyar nyelv; ez kezdi meg a tanítást a fogalmak, hangok és tárgyak neveinek ismertetésével, ehez fűződik minden újabb ismeretág; ez végzi be az általános művelés folyamát az irodalom áttekintésével. Mig a kezdő gyermek öntudatlanul szívja magába az ismereteket, az érettséget tett ifjú öntudatosan tekinthet végig az ismeretek bejárt mezején, és bizonyosan érezni fogja ő is, hogy a központ, melyből minden kiindult, s melyhez minden visszatér — az anyanyelv vagy elvontabban fejezve ki: a gondolkodóén, a lélek! Az említettem tanterv a „magyar nyelv és irodalom“ tanítása célját a czimnek megfelelőleg két részben közli. ,,a) A nyelvtan alapos és öntudatos ismerete és azon képesség, hogy a tanuló oly tárgyakról, melyek tapasztalatának és tanulmányainak körébe esnek, világosan, szabatosan és stilaris ügyességgel szólam és Írni tudjon. b) Irodalmi müvek olvasásán és a széptani alapfogalmak fejtegetésén, meg a műfajok elméletén alapuló ismerete a magyar irodalom fejlődésének.“ Tehát a végcél részletei: hogy a növendékek nyelvtani ismerettel bírjanak, a velők közlött tárgyakról gondolataikat közleni tudják; ismerjék a magy. irodalmat műremekeiben, ezeket méltatni is tudják; végre a szó és Írásbeli közlésben a nyelvet öntudatosan használják, azaz szükség szerint szabatosan, csinosan, sőt szépen beszéljenek és írjanak. Véleményem szerint ezen részletek a kivitelben három cim alatt csoportosíthatók u. m.: alaki cél, anyagszerzés célja és eszthetikai cél. Mind a három cél együttvéve képes csak biztos és jó eredményt létre hozni, ezért a tanítás minden fokozatán 7
