Állami főreáliskola, Debrecen, 1875
A történelem segédtárgyai közül a mythologia és a mondák a nyelvi oktatással kapcsolatban adatnak elő Ez öszvekapcsolás kétségkívül azt jelenti, hogy a görög és római nép ős történetei, regéi nagy mértékben kedélyképzők s egyszersmind alkalmas előkészítésül szolgálnak a történelem tanulására. Különösen fontos ezen tárgy a reáliskolákra nézve, melyeknek növendékei soha sem fognak a latin és görög szerzők közvetlen ismeretéhez jutni. Fordításokból helyre lehet ugyan némileg pótolni ezen hiányt, de egészen soha. A gymnasiumok alsóbb osztályaiban is régebben mellőztetett a klasszikus őstörténet rendszeres előadása azért, mivel az egyes szerzők olvasása közben folytonosan alkalom nyílik az ide vonatkozó magyarázatra. Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy ama költők müveit előleges mythologiai ismeret nélkül megérteni nem lehetséges, hogy ama müvek olvasása egyátalában nem a mythos megismerése végett szükséges: el kell ismernünk, hogy a gymnasium sem nélkülözheti e tantárgyat. — Tekintetbe jöhet még az is, hogy a latin és görög nyelv gymnasiumi tanulása mai időben nem teszi képessé a növendéket a szerzők könnyű olvasására; legtöbben az érettségi vizsga után búcsút vesznek örökre a klasszikusoktól, sőt a szakpályára lépők felettébb sajnálják a „drága időt“, mit azokkal el kellett pazarolniok. — Váljon lehetséges-é az ó-kor szellemét felfogni, gondolkozás módját megítélni, világnézetét megismerni, a mythosban nyilvánuló költészetét becsülni annak, ki csak egyes, kiszakított részletből ismeri az egészet? A mythologia és őstörténet tanításának kell megkedveltetni az egész ó-kort és serkenteni a tanulót, hogy azon részleteket, melyek a tanulás folyamában elő nem kerülnek, önszorgalom utján eredetiben vagy kivonatban megismerje. — Irodalmunkban naponként találkozunk oly kifejezéssel, mely klasszikus mondából van véve (Ariadne fonala, sisyphosi munka, Brennus kardja stb.); müveit embernek az ilyeneket nemcsak ismerni, de érteni is kell. — Nem kevésbé fontos az is, hogy itt lehet legkönnyebben alkalmazni a műtörténet és régiségtan elemeinek közlését; a római és görög nép szokásai, életmód- jók, nemzeti ünnepek, a művészet egyes ágai egyik-vagy másik mondával kapcsolatban mind megemlíthetők. Mily kedvvel és figyelemmel hallgatják e részleteket a növendékek, mily örömmel szívják be a klasszikus műveltség alapelveit, a természet fenségének csodálatát! Szép és háládatos tárgy a klasszikus kor gyermekéveinek ismertetése, de ennek módszere sok fáradságot és tapintatot követel. Kronológia szerint haladni lehetetlen; csupán istenek származásával (theogonia) tölteni az időt, hasztalan munka volna; az isten-tannak
