Állami főreáliskola, Debrecen, 1875

érzés, gondolkodás érdekéből. Ha minden honpolgártól megköveteljük, hogy gyermekeit hazafias szellemben nevelje s a hazaszeretetnek éltető nedvét korán szivükbe csepegtesse: úgy ezen kötelesség kiterjed az iskolákra és ezek között a középiskolákra is. A hazaszeretet ébrentartására és élesztősére kiválólag a történelmi tudományok vannak hivatva, főleg nálunk magyaroknál, kiknek oly jellemző történeti múltúnk van. — »Alig van nemzet, melynek határozottabb felfogása, vezérgondolatai nyilatkoznának történetében, történetíróinál, mint a magyar. A legkorábbi krónikástól kezdve a legutóbbi időkig, úgy fogták fel e nemzet hivatását, mint a melynek rendeltetése volt Ázsiából kijővén, ősei birtokát itt elfoglalni, azt az idegen népek közt erővel, eszességgel fentartani, keresztyénségre térni, ez által megnemesedvén, itt egy müveit birodalmat alapítani újra és tartani fenn“. (Imre Sándor „Nemzetiség és nevelés“. Budapesti szemle 1875. IX. kötet).

A tettekben nyilvánuló hazaszeretet feltüntetése a hazai történelemre tartozik, de van oly érzelem, mely csak az irodalom-történet által erősíthető, ez: a nemzet tisztelése és becsülése. — Ha az ifjú csak a mai kor szemüvegén tekinti irodalmunkat; ha nincsen sejtelme arról, hogy hazánk, művelődési tekintetben ezelőtt is jelentős szerepet viselt Európa népei közt; ha nem ismeri azokat, kik nemzetünk történetében a szellemi mozgalmak harcosai valának: úgy szeretheti ugyan hazáját, mint valami ábrándos fogalmat, de igazi tiszteletet, öntudatos becsülést iránta nem érezhet.

„A középiskolai oktatás feladata volna nemzeti szellemmel sajá- tittatni el a tudományos és irodalmi ismeretek lényegét, alapjait és ezeknek nemzeti nyelven tolmácsolására képesíteni. — De ritka növendéknél találunk tisztán felfogott ismereteket

.........Semmi jele

a

nnak, hogy valódi közösségbe jutottak volna a nemzet nagy költőivel, művelődése nagy vezetőivel.

Mindez még inkább tapasztalható azokon, kik úgy nevezett szakpályán haladnak. A mathematikai és természettudománybeliek.. nem tartoznak tudni, mi volt Révay vagy Kazinczy, mit irt Kölcsey vagy Vörösmarty, mit tettek a tudományért Mátyás, Vitéz vagy Janus Pannonius, vagy mikori a legelső magyar nyelvemlék“. (Imre S.u. o.)

Ha az iskolában meg nem ismertetjük növendékeinket a költő Zrínyivel, Faludival, Mikessel vagy Csokonaival is, az életben ritkán vagy talán soha sem fognak velők találkozni. — Mai nap nem divat már költeményeket olvasni, csak könnyedén fecsegő tárcaregényeket vagy bámulatos gyors utazást „a föld körül“!