Állami főreáliskola, Debrecen, 1875
12 nem koronként írásban kidolgoztatni. Régen szokásban volt az Írásbeli dolgozatot egészen a magyar nyelv tanárára bízni, de ma, igen helyesen, itt is munka felosztás uralkodik. Ez nem is lehet másként, mivel egy tanár sem dicsekedhetik oly encyclopaedicus ismerettel, hogy mindennemű tárgyról alapos bírálatot adhasson. Már a beszédrészek tüzetes ismertetésénél alkalom nyílik a tanuló tárgyismeretének bővítésére ;• az egyes tárgyak megnevezéséből alakított fogalom, az elvont (gondolatbeli) tárgyak, a tulajdonság, cselekvés, állapot nevezetei egy részről osztályozzák az ismeret anyagát, más részről újabb — felsőbb és alárendelt — fogalmak megszerzésére vezetik a tanulót. Mi eddig öntudatlanul lappangott a gyermek lelki szemei előtt, most uj, érdekes alakban tárul elébe. A leírásnál a dolgok részleteit tanulja megismerni, az elbeszélésnél az események egymásból folyását. Ezen alkalommal figyelmeztetjük növendékeinket a nyelvalak és gondolat közötti egybefüggésre, valamint a ragok és névutóknak tisztán érzéki, majd elvontabb értelmű használatára. — Azon fokozat, mely efféle szólásmódokban: „rá tesz, rá mutat, rá hallgat, nem ad rá semmit“ — mutatkozik, alkalmas előképzésül szolgál a szó- vonzat nagy tömegű (Brassai szerint „ezer egy“) szabályainak megkedvelésére. Hogy a gondolkozás alakzatainak megismerése és gyakorlása magát a gondolkodást is megtermékenyíti: már fentebb megemlítettük. — A lélek erősödése önmaga által történik; a tanítás, ismeret közlés csak az eszközt szolgáltatja hozzá. A tárgyismeret bővítését leginkább előmozdítja az Írásművek fajainak tanulmányozása. Minden faj úgyszólván más körben mozog, a tárgyak kimeríthetetlen gazdagsága és változatossága kínálkozik a kidolgozásnál, de a főtárgy és cél uralkodik mindnyájuk felett. — A közéleti iratok, egyszerű nyugtatvány, szerződés, üzleti tudósítás stb. a mindennapi élet apró de hasznos érdekeivel foglalkoznak. A kedélyképző levelek (ajánlás, köszönet, család köréből vett esemény) a rokonszenv és bizalmas viszony hangján szólva uj húrokat pendit- nek meg az őszinte vonzalomra hajlandó ifjú kebelben. Az elmélkedés, magasabb szempontból vett értekezés, tágasabb látkört nyit meg előtte, felemeli a mindennapi élet kisszerű gőzköre fölé, pillantást enged vetni a dolgok valódi lényegének vizsgálatába. Végre a szónoklat megismerteti a szellemi karcolás módjával, segédeszközeivel. — Az emberiség legmagasabb eszméi, a nemzetiség ügye, országos érdekek, a vallásos hit alakulásai nagyobbrészt szónoklat utján, sokszor szónoklat által vívták ki győzelmeiket. Hol nem ismeretterjesztés vagy eszméknek világgá bocsátása, hanem az ellenvéleményüek megnye
