Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1939

53 gondolkozásra, hitre, elmélyedésre alkalmas réteg megszervezéséhez, szellemi és lelki közösségbe vonásához —• hívek maradunk, számunk is. szaporodni fog. Révai Miklós-önképzőkör. Vezető tanár: dr. K limes Péter, önképzőkörünk ezzel az évvel egy ötéves korszakot zárt le. Ezekben az években Széchenyi programmját igyekeztünk a lehető legjobban és célszerűbben megvalósítani. Feladatunk tehát a Széchenyi szellemében történő önszemlélet, a nemzeti önismeret, a magyar föld és nép őszinte, nemcsupán látszólagos szeretete volt. Ez a munka nem hiábavaló külsőségekben merült ki. hanem az önmagunkkal való számottevésből, a helyzet megismeréséből életerős munka fakadt. Munkánkat legtalálóbban talán szellemi honvédelemnek nevezhetjük el. Ez a gondolat, vagyis a szellemi honvédelem gondolata irányította az első magyar önképzőkört is, mely azonban a kor eszméinek megfelelően csupán a nyelvvel foglalkozott. Nekünk azonban ez már nem lehetett elég. Ez a témakör elavult. A szükségszerű újításokat, a témakör kiszélesítését meg is tettük már az előző években és így eljutottunk a legnehezebb, de egyúttal legszebb részhez: a mélységbe hatoláshoz. Az alapos munka érdekében, hogy mindenki találjon magának munkahelyet, néhány szakosztály alakult az önképzőkörön belül. Ennek segítségével elértük, hogy a merőben passzív, csupán hallgatólagos önképzőkör átalakult aktiv önképzőkörré. Az egyes szakosztályokról a következőkben számolunk be. Az irodalmi-szakosztály vállalta magára a régi önképzőkör munkásságát, természetesen új szellemben. Itt is az önmegismerést és az önmegismerésből fakadó tökéletesedést iparkodtunk megvalósítani a nagy magyar sorslátókon keresztül. Ezért szenteltünk külön előadássorozatot Ady Endrének mélyebb megismerésére és ennek az előadássorozatnak eredményét nyilvános gyűlés keretén belül mutattuk be. A szakosztály összejöveteleinek (mintegy 8) elég szépszámú látogatója volt (12—15). Ezek az összejövetelek egy önkéntes vállalkozó előadásán felépülő, bensőséges megbeszélések voltak. Azonkívül igyekeztünk a jövőre is gondolni és a szervezés munkáját már az idén elvégeztük. önképzőkörünk célkitűzésének és nemzeti értékeink megismerésének lényeges eleme a nemzet múltjának megismerése. Ezért külön szakosztály: a történelmi-szakosztály foglalkozott a magyarság történelmével. Az volt a tervünk, hogy az idén megismerkedünk a magyar fénykorral: a középkorral, az őstörténettől Mátyás királyig. Alaposabban foglalkoztunk a magyarság őstörténetével, Szent Istvánnal, Szent Lászlóval, Kálmánnal és III. Bélával, IV. Béla és Károly Róbert újjászervező munkájával, Nagy Lajossal és a rendi Magyarország kialakulásával és végül Mátyás királlyal. Főtámaszunk a Hóman-Szekfü féle magyar történet volt, segédkönyv gyanánt használtuk a Domanovszky szerkesztette Magyar Művelődéstörténet első két kötetét, Deér: Pogánymagyarság — keresztény magyarságát, Hóman: Szent Istvánját és több kisebb munkát. Nem szorítkoztunk az eseménytörténet tárgyalására, igyekeztünk minél jobban és minél több oldalról megismerni, hűen szemléltetni a kort, amellyel foglalkoztunk. Ez az önművelő munka zártkörű szakosztályi gyűléseinken folyt, amelyet változó számmal