Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1939

54 (6—8) látogattak a felsősök. Voltak azonban állandó látogatóink is. Ilyen zártkörű szakosztályi ülést minden héten tartottunk, ha komolyabb akadályba nem ütközött. Kivülük két nyilvános gyűlést tartottunk az egész önképzőkör előtt teljes sikerrel, egyet a magyarság őstörténetéről, egyet a középkori keresztény királyságról. Idő hiányában maradt el egy nyilvános ülésünk, a rendi Magyarország kialakulásáról, amelynek előadásanyaga már készen volt és egy másikat Mátyás renaissance Magyar-birodalmáról. A néprajzi-szakosztály célja az volt, hogy kutatásaival hozzájáruljon egy ősi magyar kultúra összegyűjtéséhez, azt ismertesse és szorosabb kapcsolatot teremtsen a nép és a felsőbb néposztályok között. Üléseink is ennek jegyében zajlottak le. Az előadások után népdalokat énekeltünk és valaki saját mesegyűjteményéből olvasott fel. A kör tagjai közül soknak szép népdal- és mesegyűjteménye van. így pl. hajdúdorogi, nyírségi stb. Nyári tervünk is az, hogy gyűjteményünket kibővítsük. Egyik VII.-s tanuló pedig 4—5 társával néprajzi táborozást tervez a Hortobágyra. Állandó látogató volt 6—7 fiú. Erre a szakosztályra igyekeztünk külön gondot fordítani. Néprajzi filmeket is vetítettünk. Mint már az előbbi jelentésekből kitűnik, az egyes szakosztályokat a nyilvános ülések (8), ünnepélyek (6) és egyéb összejövetelek foglalták egységbe. A szokásos alkalmakkor ebben az évben is tartottunk ünnepélyeket. Ezek nem a sablon jegyét viselték magukon. Minden tekintetben újat, érdekeset akartunk nyújtani. Okt. 6.-án a magyar fájdalmat mutattuk meg a székely népballadákon keresztül és, hogy a közösség nem épül vérünk hullatása nélkül. Ez a vérhullatás azonban nem haszontalan. Lehet szebb jövőt remélnünk. Ünnepélyeink közül kiemelkedik a kétízben megtartott farsangi ünnepély, melynek különösen a II. része gyakorolt nagy hatást újszerűségével. Ezt a részt a teljesen megvalósított egység és egy egész osztály közös, jóízű, humorú munkája jellemezte. A fáradságot nemismerés páldája is volt egyúttal ünnepélyünk. Néhányan u. i. heteken keresztül jártak be a keményidő ellenére próbákra. Külön kell megemlékeznünk márc. 15-i ünnepélyünkről. Bátran állíthatjuk, hogy ilyen nagyszabású márciusi ünnepélyt még nem rendeztünk, és munkásságunknak, magunkra találásunknak ez volt legszebb bizonyságtevése. Ünnepélyünk hatalmas sikerében nagy része volt a Svetits-intézetnek is, u. i. közös rendezésben a Csokonai Színházban adtuk elő kétszer is teltház előtt. A műsoron magyar népi nóták, népi táncok és népi játékok, szokások szerepeltek. Iskolánkban leventecsoport alakult. Katonás szellemű ünnepélyt rendeztünk Mátyás király tiszteletére. Itt Mátyást nemcsak katonának, államszervezőnek, hanem jóhumorúnak ismertük meg. A szellemi honvédelemnek tettünk eleget a magyar falu népéhez való közeledésünkkel. Az idén Nyíracsádra látogatott el egy, az önképzőkör tagjaiból alakított csoport kerékpárral. A községháza udvarán tartottuk meg magyar estünket. Az önképzőkör valamennyi szakosztálya szerephez jutott hivatalos lapunkban az AKARAT-ban, melyet ebben az évben is az előzőekhez hasonlóan havonként adtunk ki. Eszméinket ebben igyekeztünk terjeszteni é&