Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1939

¥ 52 akadálya éppen katolikusoknál igen gyakran a Szentírás nem ismerése. Sokszor ki van téve a katolikus ember élete éppen a mai rohanó, racionalista világban annak, hogy elszakad a Szentírás titokzatos erőitől, kiszakad az Egyházi év belső életéből. Ezért ezidén a Prohászka-kör egyik íő feladatának tartotta a Szentírás olvasást és annak katolikus értelmezésében való elmélyülést. A hegyi beszédet vettük át és ennek a tükrében elénk tárult az evangéliumok kristálytiszta erkölcsi felfogása. A Szentírással való közvetlenebb viszonyba lépés is csak eszköz: eszköze a Krisztus szemével való világlátásnak, eszköze a bensőségesebb Istenszeretetnek és Istenismeretnek. A keresztény élet végső célja végül is ez: egyesülni Istennel a szeretet extasisában. Ezt a célt, mint egyetemes emberi eszményt nem lehet elég erősen odavetíteni a mai fáradt, középszer felé horgadó ember felé. Ezért megbeszéléseink másik fő témacsoportja a keresztény misztika, lelkiélet kérdése volt. A vallásos géniuszokon keresztül is igyekeztünk beletekinteni a rejtett istenség végtelenül gazdag, de ugyanakkor csodálatosan vonzó világába. S miközben igyekeztünk ellebbentem egy-egy fátylat a lélek belső várkastélyáról, megéreztük, hogy az evilági élet is csak felsőbb világításban nyer értelmet. Ennek a felsőbb világításnak az erejében foglalkoztunk néhány időszerű társadalomfilozófiai és társadalomkritikai kérdéssel, csináltunk állandóan folyóiratszemlét és beszéltünk meg felvetődött kérdéseket. Ezekben a megbeszélésekben segítségünkre voltak körünk kedves vendégelőadói is. így Gulyás Pál dr. Dante világába vezetett be bennünket, Ungváry Sándor a dunántúli német kérdést ismertette, Gellért Sándor erdélyi menekült testvérünk pedig a peremvidéki magyarság életéről és küzdelmeiről beszélt. A közben felvetődött kérdések tárgyalásánál az elvi állásfoglalásban Krisztusadta irányelveket kerestünk. Meg voltunk győződve arról, hogy minden kérdés megoldása Benne gyökerezik. Magyarságunk nélküle üres szólammá, frázissá válik. Magyarság — kereszténység: magyarság és élet — ennek a gondolatnak szenteltük a Prohászka-kör záró ülés.ét, melyen diákságunkon kívül kedves vendégek is jelentek meg, a testvérintézet kongregációja részéről. Ezen a vitaülésen (melyet Nagy Jáncs VIII. A. szervezett) — hárem rövid felolvasás után (Molnár Pál VIII. A. A magyarság ősvallása; Borossy András VIII. A. A középkori magyar kultúra; Kiss Lajos VIII. B. Népünk és a kereszténység) a vezető tanár foglalta Össze az egészséget: keresztény magyar öntudat alapjait, elveit: Krisztus követése kegyeletes lélekben, mély nemzeti és keresztény műveltségben, komoly, frázismentes munkában. A Prohászka-kör közvetlen hangú ülései közben egy kb. 20 tagból álló csoport alakult ki, mely a mélyebb vallási és nemzeti kérdések látásában termékenyen nevelte saját magát. Ez a csoport ma még aránylag kis létszámú, mindig is ők lesznek kevesebben, de az alapvetésnél különösen fontos a színvonal biztosítása. Ezért nem törekedtünk nagy létszámra. Bízunk benne, hogy Isten segítségével, ha eredeti célkitűzésünkhöz — a komoly