Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1937

10 Talán nincs bánat bánatosabb, mint nekünk, magyaroknak. Majd eljutunk abba a terembe, ahol Vitéz János töltötte szoba­fogságát, mivel Mátyás, az egykori tanítványa záratta be ide nyakaskodása miatt. A keserves rabság nyomai ma is láthatók a falba vésve. A vár alatt beláthatatlan terjedelmű pince nyúlik el. Valószínűleg itt hűtötte Mátyás a jó tokaji nedűket. A várheggyel szemben, közel a városhoz, szintén látha­tunk egy meredek, sziklás hegyet. Ez a Tamás-hegy, amely­ről a török ágyúk okádták a tüzet. Tetején csendes kápolna emelinti keresztes homlokát az égnek s ólomkarikás ablaksze­meivel messze elnéz a távoli kékes erdők felé. A meredek hegyi útakról leszaladva, a hercegprímási pa­lota előtt állunk meg. Elhoztuk hódolatunkat a legnagyobb ma­gyar főpapnak. Amikor öeminenciája megérkezik a sorfalat álló diákok közé, mindjárt az Igazgató úr üdvözli. Az ünnepé­lyes pillanatok varázsa árad rövid beszédéből, melyben Öemi­nenciáját Bakócz Tamáshoz hasonlítja, aki a katolicizmus ha­talmát akarta felhasználni, hogy a magyarság számára meg­nyissa a z Élet kapuját. Ami akkor a pénznek nem sikerült, azt megszerezte most a munka, amellyel a Hercegprímás úr kivívta, hogy a kicsiny Magyarország legyen a világkongresszus színhelye. öeminenciája jóságos szavakkal mond köszönetet Igazgató úr üdvözlő szavaira. De hozzánk, magyar ifjakhoz is van né­hány figyelmeztető szava: „Fiaim, legyetek vallásos lelkű, na­gyon szorgalmas munkásai a magyar hazának, belföldön és külföldön egyaránt." Beszéde végén áldást ad az előtte térde­pelő „Kálvinista Róma" piarista diákjaira.. Egyúttal a palotá­ban lévő páratlan értékű képtár festményeiben is gyönyörkö­dünk. melyek közt Árpádok korától kezdve a legújabb időkig és a régi szárnyas oltárok képei egyaránt megtalálhatók. Innen kilépve, megkondul a bazilika 56 mázsás „Boldog­asszony harang"-ja. s gyomrunk delet érezve, rémesen korog. Az ízletes ebédet a Magyar király-hoz címzett vendéglőben tá­lalják fel. Amint mindenki megebédelt, a sarokba húzódott cigánybanda halkan cincogni kezd, mire a fiúkban felágaskodik a jókedv s egyszerre megnyílnak az eddig szótalan ajkak. Ké­sőbb a legmodernebb nótákra kerül a sor. Milyen is az isten­teremtette fiatalos természet! Az ebédlőterem egyik zugában kisebb fiúcskák lapulnak és fecsegnek. Napsugaras kacagásuk belevegyül az andalító muzsikába. Ebéd után víg nótaszóval masírozunk Esztergom termés­kőből kirakott keskeny utcáin: „Ugye, fiúk, szép élet a katona-

Next

/
Thumbnails
Contents