Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1935

23 •közvetlenül Rómára szorítkozott, de ha hatásában nézzük, Róma akkor két világrész, Róma a tengeren innen és a tengeren túl. Hogy mily eredménnyel végzi hódító útját Calasanzius eszméje, mutatja múltja, mutatja jelene. Mert ha a történelem keretében vizsgáljuk és nézzük azt a helyet, azt a pozíciót, amelyet az egyes országokban foglalnak el a piaristák, vagyis a kegyes-iskolák, akkor arra a meggyőződésre jutunk, hogy Calasanzius az emberiség erkölcsi és szellemi művelődésének a terén nagy ürt töltött be és ha Calasanziusunk nincs, sok értékes szellemi talentum kimüveletlenül maradt volna, különösen a szegényebb osztályok fiai közül, akiket demokratikus irányú iskolája mindig bizonyos előszeretettel karolt föl. Ebből látható, hogy Calasanzius népnevelési eszméje egészséges eszme, mely kora szükségletéből sarjadt ki, abból táplálkozott és abból nőtt nagyra. De ez az eozme megállja a helyét ma is, ebben a modern korban, mert tud alkalmazkodni a kor igényeihez a nélkül, hegy fenségéből bármit is veszítene, a nélkül, hogy eredeti céljától és rendeltetésétől eltérne. Ehhez pedig megkívántatik az életrevalóság, melynél fogva bizonyos eszme necsak egy kor embereinek a javát célozza, hanem e.'trtni tudjon századok multán is, mert csak így biztosíthat magának erős, belső erkölcsi értéket és imponáló külső alakot. S hogy Calasanzius intézménye még mindig gránitalapokon nyugszik s háromszázados létére még mindig fiatalos erővel végzi nagy hivatását az Egyház, az államok, a haza és az emberiség javára, ez az igazság szinte önkénytelenül is azt a gondolatot ébreszti bennem, hogy a Szent Atyánk lelkéből kivirágzott eszme tulajdonképen isteni eszme, fenséges isteni gondolat, melynek bármily formájú kialakításán fáradoznia kellene minden embernek, egyeseknek, államoknak, társadalomnak egyaránt. Mert aki ennek a calasanziusi iskolának megvalósításához bármily módon és bármily mértékben hozzájárul, az a Krisztus föld országának a megteremtésén fáradozik. A XX. században változott meg leggyökeresebben az emberi lélek világképe. Sem a népvándorlás, sem a görög-római kultúra összeomlása nem forgatta fel és szántotta meg oly mélyen az emberi lelket, mint a XX, század szimbóluma: a gép. A modern technika, óriási és nagyszerű kereteit építette meg az emberi é'-etnek. A ma embere úszó városokkal megy át az óceánon és repülőgépről veti be a földet, a sínekről magasba lendül és maga mögött hagyja a fecske repülését, jeget állít elő az egyenlítő alatt és dinamókkal gyártja a villámokat, az éterből egyetlen korong megforgatásával hangversenyt varázsol elő, füle ezer mérföldnyire is felfogja a hangot és egy gyermekujj gombnyomása elég, hogy elektromos daruk emeljék magasba terheiket, a földgömb minden sivatagja és őserdője járhatóvá téve, a gezmozdony