Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1935

24 hova-tovább az ócskavas sorsára jut... útban vagyunk a madáchi falanszter világhoz, melyben a múzeum üvegje alatt mutogatják az utolsó ló csontvázát. Nincs megállás a felfelé szédülésben. És van-e boldogság? A boldogulás gépháza a robbanásig fűtve — és soha annyi loccsanás a hidak alatt, soha annyi összetört, békétlen, lesüllyedt lelkű, démonoktól hajszolt ember, soha annyi élet — fáradt, kiégett agyvelő, soha annyi megkínzott, láthatatlan tövisekkel koszorúzott emberszív, mint manapság. A kultúra tükre csillogó, de a víz szine alatt csak sötétség és mocsár. Ma, amikor a világháborúnál is veszedelemesebb harc pergőtüzében állunk, világforradalmi jelszavak sikongatnak állandóan felettünk. Gazdasági erők nem tudnak kiegyensúlyozódni. Az egyes társadalmi rétegek nyugtalanul hánykolódnak ide-oda. Szörnyű feszültség alatt nyög a világ. Veszedelem fenyegeti Európát, a kereszténységet és kultúrát, hitünket és eszményeinket. Ma van igazán szükségünk arra, hogy minden erőnket és tehetségünket felhasználva, nevelői munkánkban a calasanziusi szellemtől, a vallásoserkölcsös neveléstől el ne térjünk. Semmi meg nem mentheti a lejtőre jutott társadalmunkat, csak a társadalmi élet legvégső sejtjének a családnak erkölcsi újjászületése. Újjászületés kell, de lelkileg. Újjászületés kell, de erkölcsileg. Családok kellenek, apák, anyák, gyermekek, akik Isten törvényeit megtartják. Családok, ahol Krisztus törvényt jelent. Családok kellenek, ahol gyermekek nőnek, kiknek stílusát nem az élet élvezetei adják, hanem az élet nagy kötelességei. A féktelen, tekintélyt nem tisztelő, szabadjára engedett növekvő nemzedék tönkretenné magát is, apái szent örökségét is, lelki boldogságát ís, míg az Isten-félelemben s szülői tiszteletében nevelt gyermekeken épül föl majd a boldogabb emberi jövő. Ebben a munkában mindannyiunknak részt kell vennie. Kedves tanítványaink, legyetek hát jó piar'sta diákok! Milyenek azok? Istenfélők, akik a földön járnak, de szemüket sohasem veszik le az égről, tekintélytisztelők, éppen ezért engedelmesek, erkölcsösök, tehát testben és lélekben tiszták, kötelességtudók s szeretik hazájukat. Ti pedig kedves szülők, akik piarista iskolába adtátok gyermekeiteket, hogy itt Calasanzius szellemében nevelődjenek, jámborságukban és tudományokban gazdagodjanak, támogassátok az iskolát nagy és nemes, felelősségteljes munkájában, hogy az a tömérdek áldozat, melyeket gyermekeitekért hoztok, kárba ne vesszen és bőségesen kamatozzék majd az életben .. . Öreg piarista diákok, kik az utóbbi évtizedek szörnyű életküzdelmeiben férfias becsülettel helytálltatok, mert kitartottatok azon eszmék és örök igazságok mellett, melyeket a kegyes iskolákban oltottak bele még fogékony ifjú szívetekbe, legyetek továbra is hűek ezen örökértékű elvekhez, ragaszkodjatok szeretttel a Diákszövetséghez, mely a piarista szellemet akarja volt tanítványaiban fenn-