Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1934

gtj 1672—75 közt Bártfai Portörő Istvánnak adott hajlékot. Caraffa sarcolása miatt, miként annyi más akkor, egy időre üressé lett 1700-tól 1710-ig Szombati Szűcs György és a Békési-család birja. Jómódú emberek ezek a Békésiék. Évi adójuk néha 75 frt.-nál is több. Békési-ház néven vásárolják meg az „ájtatos" atyák is, 1737. A 3. sz. telek 1626-tól fogva 1644-ig Korponai, alias Varga Mártoné. 1663—72 közt Nagy Varga Mátyás nevén áll. 1692-ben az utca házának írják, amelyet a városi tanács 1700-ban Cselődi Lukács háza néven Médi Mihálynak enged át. Ez pedig 1722-ben C tiffy nevü embernek adja el. 1736 óta a piaristáké. A 4. sz. telek 1598—1627 közt Suhogó vagy Sugó Boldisáré. Fia 1641-ben Horvát Szabó Mártonnak adta el. De már 1663-ban Csóka György fizeti tőle az adót. Puszta telekként idegeníti el 1699-ben Surki Péter Kovács Péternek, akit inkább Péter kovács néven ismertek a kortársai. 1714-ben Csonki András birtokába kelült. Tőle vette meg a kegyestanítórend, 1731-ben. Az 5. sz. telek régibb múltjáról keveset fürkészhettem ki. Lehet, hogy a XVII. század első felében a kelet vagy nyugat felől való szomszédtelek tartozéka. 1672—75 közt Nyéki Istvánt találtam rajta, aki talán azonos az ugyanakkor élt ugyanilyen nevü szenátorral, aki „a fényes portára való járásával és városi tiszteknek sokszori terhes viselésével sokat szolgált városának". E század alkonyán Szováti Péter telepszik rá. 1712—31 közt Szilágyi György, utána Miskolczi Szabó János birja. Tőle vette meg a rend 1752-ben. Majd a plébánia bővítése végett a Helytartótanács kívánságára Debrecen városa váltotta magához és a szomszédos (6. számmal jelzett) Rozgonyi-házhoz csatolta. E Rozgonyi-ház legrégibb tulajdonosaiul 1627 előttről özv. Dobozi Mártonnét és férjezett nőtestvéreit ismertem meg, akiknek családi nevét az akkori nótárius elfelejtette följegyezni a fassionál. Nincs rá bizonyítékom, hogy Dobozi Mártont a főbírókat nevelő kisszántói Dobozy-család hajtásának mondhassam. E teleknek 1626-tól 1649-ig, rövid időközökben Tordai, Thuri alias Szűcs, Csikuta, Fejér, Varga és Kósa nevü emberek a tulajdonosai. 1663—1680 közt Kósa Györgyné és Balázsi István egymás mellett adóznak innen. Az is lehet, hogy az utóbbi, az 5. számú előbbi telek közterheit hordozta Nyéki Istvánnal együtt. Özvegy Kósánét a század végefelé Herczeg János váltja fel; ezt pedig 1702—1710 közt a Kamuthi-család. 1712 után ismeretlen ideig (mert az adókönyvek 1720—1750 közti esztendőkről igen hiányosan maradtak meg) a vagyonos Békési Péter követte. 1756—1764 közt Csöke János szekeres gazdáé. 1770 körül Niczky Simon kerületi táblai ülnök telepszik rá, e felsőbíróság többnyire róm. kat. vallású tisztviselőnek nyomdokin haladván, akik templomuk közelében, a Varga utcai városrészen igyekeztek házat szerezni maguknak. Niczky úr leánya, Dobay Sándorné pedig Rozgonyi Pál nagykállói esperes-plebánosnak adta el 3000 rh. frt.-ért 1776-ban. Hat év múlva Rozgonyitól Debrecen város alkudta meg 2550 rh.