Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1934
gtj frt.-ért katonatiszti szállás céljaira. Ez a házvétel valószínűleg va lami kapcsolatban állott Rozgonyi Pálnak Debrecen város ellen édesanyja, Divényi Juliánná lineáján birt örökösödési jogán a Szepesi—Becsky részjószágokért folytatott zálogváltó perével, amelyet meg is nyert; de azután az alap- és ellenálási pereket a várostól kapott 25.000 rh. frt.-ért megsemmisítette. (Zoltai: Debr. ez. kir. vár. határának kialakulása és birtokainak megszerzése. Debr. Képes Kalend. 1917.) A város Rozgonyi-házában 1802—1810 között eskiitt Meleczki János lakott, eddig még elő nem került egyezség alapján. Meleczki ugyanis a maga Cegléd (Kossuth) utcai házát éppen 1802-ben a városnak adta el a tanácsház udvarának kibővítése végett. A Helytartótanácsnak Szentiványi József kir. biztosi működése által nyomatékosabban sürgetett kívánságára 1820-ban plebánusi lakást építtetett Debrecen város közönsége a piaristáktól megvásárolt Miskolczi-telekkel tágasbított Rozgonyi-telken. Volt szó már arról is, hogy a kegyesrendi atyák társházuktól dél felé is terjeszkedtek. Varga utcában három polgári telket vásároltak meg. Kevéssel az ezredéves országos ünnep előtt ezeken épült fel a kat. fiú elemi iskola. Rövidre fogva ismertetem e három telek 1716 előtti múltját is, a térképen megjelölt sorban. 6. A Hith-féle telket Nagy Mihálytól vették meg a piaristák 1740-ben. Ismert legrégibb tulajdonosa 1645-től fogva Szűcs György. 1692—1723 közt Hith János adózik innen. Eleinte Nagyházi János is véle szerepel. 7. A Guthi-ház 1739-ben lett a rendé. 1650-ben Tóth Mihályné, utána Zilahi Márton, 1692-ben Német András, 1702-től fogva több, mint két évtizeden át Guthi Szűcs Márton a tulajdonosa. 8. A Takáts-ház telke dél felől a legszélső, amellyel a piaristák udvara bővült. 1650-ben Turi Menyhértének mondják. Takáts Nagy Mihályt először 1692-ről találtam följegyezve e helyről. Az ő nevével került a kegyestanítórend birtokába, Cserhalmi József által sem tudott esztendőben. De bizonyos, hogy 1759-ben már a rend vo"t a gazdája. (Örök bevall, jkv. 1759: 519.) 2 - A restituált róm. kat. egyház által elfoglalt polgári telkek egykorú tulajdonosainak felkutatásához, azok múltjába bevilágításhoz az adókönyveken és időnként végzett összeírásokon kívül az örökbevallások (fassiones) csurgatták még pislákoló mécsesembe a fényt tápláló olajat. Szokás volt ugyanis az ingatlan-eladások jegyzőkönyvbe foglalásánál nemcsak az eladó és vevő nevét, meg a vételárat beírni, hanem az utcát, az utcasorát és a két oldali szomszédokat is a világtáj megjelölésével. Gyakran az elidegenítés okát, a ház mineműségét is; a szavatosság vállalását mindenkor. Az ilyen körülírások megkönnyítették a tájékozódást. A róm. kat. templom és a mellette levő vallási-egyházi intézmények területére alkalmazható régi örökbevallási esetek a következők, rövidítve közölve:
