Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1932

51 amerikai farmer (1), tengerész (2), postamester, diplomata, .jegyző (1—1), nyomdász, kereskedő, elektrotechnikus (2). Kíváncsiak voltunk, hogy miket olvasnak a tanulók. Az alsó osztályos fiúk ma is majdnem kivétel nélkül a kalandos történeteket szeretik : indián, detektív regények, kalandos útleírások (May Károly, Verne Gyula). Mesét csak 2, vallásos tárgyút 4, háborús történeteket 4, tudományosat 2. A felsőbb osztályosok regényekért lelkesednek. Legtöbb híve van ma is Jókainali, Gárdonyinak, de ők sem vetik meg az útleírásokat, a kalandos, főleg detektívhistóriákat. Csak 11 tanuló említi, hogy szívesen olvas tudományos könyveket, folyóiratokat, főleg technikai, chemiai fejtegetéseket. "Egyetlen egy említ filozófiai irányú könyveket. Maga a reakciós vizsgálat két részből állt. Az Ach-féle tachistoskopon a tanuló maga szabta meg egy gomb lenyomásával a számok, illetőleg az értelmetlen szócsoportok leolvasási idejét. Az időt egy kronoszkóppal mérték, mely ezredmásodpercekben adta az időt. A számok 3—6 számjegyből, a szavak szintén 3—6 betűből álltak. Egy-egy csoportban 10—10 szám, illetőleg szó volt, A Netschajeff-féle tachistoskop egytized másodpercig mutatott meg egy számot, illetőleg egy értelmetlen szót. A számok, a szavak itt is 3—6 növekvő számjegyekből, illetőleg értelmetlen szavakból álltak. A leírt számokat és szavakat az után a laboratórium növendékei ellenőrizték, és a reakciós időket meghatározták. Az első feltűnő jelenség a számok és szavak megjegyzésének ideje. Osztályonként közöljük először a számok, azután a szavak átlagos egy-egy osztályra átszámított idejét. I : 1610 — 1059 ; II : 1678.7 — 1209.3 ; III : 962 — 775.4 ; IV : 1035 — 740 ; V : 788.4 — 648.7 ; VI : 985 — 751 ; VII : 921 — 481.7. Nagyon nagy a különbség az átlag hibáknál is. A számoknál és szavaknál osztályonként egy-egy tanulóra esik : 3.3—1.2, 2.6—1, 3.7—1.78, 5.6—1.8, 5.1—0.75, 4.7—1.2, 4.4—0.5 hiba. Hogy a megfigyelési idő mennyire befolyásolja a leolvasás helyességét, a kétféle készüléken felvett osztályos átlagban egy tanulóra eső hibák összehasonlítása mutatja : Számok: Ach f 3.3 2.6 3.7 5.6 5.1 4.7 4.4 Netschajeff f. . 8.4 7.5 5.6 7.4 6.05 7 6.6 Szavak: 1 1.2 1 1.78 1.8 0.75 1.2 0.5 II 9.2 8.83 6.1 5 4.4 4.8 5.8 Látható ez összeállításból; liogy a számok megfigyelése határozottan több időt követel. Átlagban 30—50%-kai több időre van szükség a számok megfigyelésére, mint a betűcsoportokéra. És emellett ott is, ahol a tanuló maga választja meg a reakciós időt, még mindig hétszeres, nyolcszoros a hibaátlag a számoknál, viszonyítva a szavakhoz. A reakciós idő erősen függ a kortói. Az elsőosztályú tanulóknak 1610, a hetedikesnek csak 921 ezred másodpercre van szüksége, hogy egy-egy számot megfigyeljen, míg a szavaknál 1059 •és 481.7 ezredmp a két osztály ideje. Hogy nem látunk osztályon4*