Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1932

4 partikuláris iskolában megkezdett tanulmányait a kollégiumbanfolytassa. Arany már előbb is ismerte Debrecent. Már Szalontán kialakult lelkében valamelyes kép arról a városról, melynek vásárait évenként látogatják szülővárosának polgárai is. Iskolás korában már azt is tudja, hogy a nagyobb ünnepek alkalmával a szalontai templomban az igét hirdető ünnepi szónokok a debreceni kollégium növendékei. Tanítói ugyancsak a debreceni kollégiumból indultak el. í ^ í: Debrecen a század elején lefolyt perlekedések miatt nem valami kedvező szíriben állott az irodalom hívei előtt. Ragaszkodott a hagyományokhoz. Bármily hullámokat vertek körülötte az idegen hutások, azokba nem merült el soha. Csodálatos ösztöne sugallta, hogy nemzetmentő feladatot vállalt magára. Tudta,, hogy feladatát csak akkor teljesítheti, ha megmarad az ősöktől kijelölt úton. A hagyományok iránti tisztelete miatt zúdította magára Kazinczyék támadását * * * Ösz volt. Nagyvásár éppen, Szalontáról is jöttek néhányan. Velük jött a kis Arany is. Megérkezése után másnap jelentkezett a rektornál, bemutatta szalontai bizonyítványát. Majd az auditóriumban meghallgatta az iskolai törvényeket s miután ezek megtartására esküt tesz, sajátkezűleg beírja nevét a Series Nominum- vagy ismertebb néven Series Studiosorum-ba, azaz subscribál. A subscribálással aláveti magát az iskolai törvényeknek. A subscribálás után »beöltözik«, felveszi a tógát, a kollégiumi ifjúság egyenruháját. Ez az egyenruha ebben az időben posztóból való fekete dolmány, rajta apró gombok, hátul sima fekete öv ; fehér vagy fekete nyakkendő ; fekete vagy más. illendő színű nadrág ; köpönyeg s fekete kalap. A Series Studiosorum-ban Arany nevét az 1833 őszén beiratkozottak között sorrendben a második helyen találjuk. Fel van tüntetve kora, vallása, nemzetisége, szülőhelye, atyja (gyámja) neve. A beiratási díjon kívül mást nem fizetett. Lakást a kollégiumban kapott az egyik coetusban. A coetusban szakra és korra való tekintet nélkül vegyesen laktak a diákok. E coetusok valóságos köztársaságok voltak. Elnök a szobafőnök, azonban alattvalóitói jogban és kötelességben nem különbözött. A diákszoba berendezése nagyjában hasonlított a mai kollégiumi kisebb diákok szobájának berendezéséhez. Mindenkinek volt külön ágya, rajta szalmazsák s takaró. Az ágy végénél állott a pántos láda a könyvek, ruhaneműek számára. A szoba közepén húzódott a hosszú asztai, körülötte székek voltak. Az asztalon különféle faragványok díszelegtek : világos tanujelei a diákság" művészi hajlama kisebb-nagyobb mértékben való megnyilatkozásának. Egyik sarokban állott a pléhkályha. Lassan melegített,, inkább füstölt. A másik sarokban ólmos fütykösök, hosszúszárú pipák s a szobák őrei : a vaspántokkal megkarikázott dorongok állottak.