Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1932

ARANY JÁNOS ÉS I )EBRECE:N\ A lí). század elején az addigi nyugalmat lázas nyugtalanság váltotta fel. Felébredt a nemzetben az alkotniakarás vágya : a haladás gondolata. Elmaradtunk : a multakat pótolni kell. Visszhangra találtak ezek a mozgalmak Debrecenben is, de nagyarányúvá nem váltak. A 30-as évek közepén, mikor Arany Debrecenbe jött, már utolsó hullámai is elcsendesedőben voltak. Arany 1833-ban jön Debrecenbe, s tölt e város falai közt csaknem három esztendőt : lévén itt előbb a híres kollégiumnak tógás diákja, majd a színészetnek szerény, de lelkes munkása. Arany kétízben említi meg élete eme eseményét. Először, — Gyulai Pál kérésére, — az Önéletrajz-ban (1855.) ; másodszor a Bolond Istók II. énekében. (1873.) Az elsőben tartózkodóan írt : tanári állása ugyanis nem engedte, hogy életének olyan jelenségei kerüljenek az irodalomtörténetbe, amelyek a fiatalokkal szemben szégyenítőleg hatnának rá.

1 A másodikban ifjúkora szenvedéseit, csalódásai i az öregkor derült hangulatába burkolva idézi vissza. E két életrajz azonban csak vázlatos képet ad Arany debreceni diákoskodásáról. Ezek hézagait ki kell egészíteni a Classificatio Auditorum adataival. E kis munka vállalkozik arra, hogy e három főforrás felhasználásával, a lehetőséghez képest, világos képet adjon Arany diákoskodásáról, az itteni színtársulatnál eltöltött szinészkedési idejéről s a költeményeiben itt-ott található debreceni vonatkozásokról. Nem lép fel nagy igényekkel. Nem ad újat, de igyekszik Arany debreceni diákoskodásának századik évfordulója alkalmával összefoglalni mindazt, amit eddig Arany s Debrecen kapcsolatáról mondtak vagy írtak. * * Arany János 1817-ben született, március 2-án, Nagyszalontán, mint Arany György és Megyeri Sára utolsó gyermeke. Az egyszerű szülők egyetlen reménye, vigasza s szeretete volt a késői ivadék. Öreg szülei mellett lelkében csendes komolyság vert gyökeret. Ez jellemzi később a férfit is. Az alsóbb oktatás elemeit a szülei házban nyeri. Mikor hat éves korában iskolába megy, már tudja a Páter noster-t s a Credo-t. 1833-ban, tíz évi tanulás után elvégzi a költészeti osztályt s ugyanez év októberének végén Debrecenbe jön, hogy a szalontai 1 Arany János : Összes munkái. XII. 60—61. !. i»