Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1931

21 ván, hasznosabb alkalmatosságot magamban nem adveniálhat­tam, mintha tisztelendő Piarum Scholarum atyákat nemes Deb­recen városában fundálnék, melyeket is sub specie igen jó mo­dalitás volna oda introducalni. Azért ha Excellenciadnak tet­szik ez a gondolkodásom, segíteni végben való vitelére kíván, kérem nagy alázatossággal méltóztassék magához hivatni Szent" györgyi Páter Rector Uramat, confereálván ő kegyelmével a dol­got; mit felel rá, úgy a maga bölcs opinióját is, ha nem terhelte­tik megírni szegény szolgájának, meghálálni el nem mulasztom. In reliquo me gratiae et favori Excellentissimae ac Reverendis­sime Dominationis Vestrae comeudo et maneo Humllimus Ca­rpellanus Joannes Bakó m. p.« Csáky Imre gróf szívesen fogadta Bakó János levelét s helyeselte szándékát, annál is inkább, mert abban az időben a nagyváradi egyházmegyében nagy hiány volt az egyházi fér­fiakban. Az ügy megbeszélése végett magához hivatta a piarista vend alkormányzóját, Zajkányi Lénárdot, valamint a pozsony­szentgyörgyi ház főnökét, akikkel hamarosan megállapodásra is jutottak volna, ha a terv kivitele elé néhány akadály nem gör­uul. Abban az időben ugyanis a rend római generálisának bele­egyezésére is szükség volt, ami sok időbe került; azután éppen ez idő tájt tört ki a török háború, mely a nemes cél elérését szin­tén késleltette. Gróf Csáky Imre, mint Krisztus szíve szerinti buzgó főpap, nem hagyta elaludni a szent ügyet s mihelyt a béke a törökkel megköttetett, minden gondját arra fordította, hogy a kegyestanítórend minél előbb behozassák Debrecenbe, sőt, hogy törekvéseinek nyomatékot adjon, levelet írt a rend al­kormányzójának, arra kérvén őt, hogy küldjön alkalmas egyént, aki Debrecenben a plébánosnak a lelki teendők teljesítésében se­gédkezzék és hivatásának megfelelően a jelentkező ifjúságot vallás-erkölcsösen nevelje és tanítsa. Zajkányi Lénárd tapinta­tosan járt el, midőn erre az exponált helyre Szlopnyai Elek atyát szemelte ki, aki Nyitrán a költészetet és szónoklatot taní­totta és mint gyakorlati pedagógus is nagy jártasságot tanúsí­tott minden téren. Szlopnyai Elek 1719 január 17-én érkezett meg Debrecenbe. Ketzer plébános szívesen megosztotta vele szegényes házát és sovány kenyerét, bizalmasan elbeszélgetett paptársával és eg'yet­mást reá is bízhatott. De ez a kedves együttlét igen rövid ideig tartott, mert Ketzer már január hó végén Nagyváradra távo­zott és a plébánia ügyeit egész nyugodtan a körültekintő Elek atyára bízta. Jóllehet a piarista atyák jövője még nem volt biz­tosítva Debrecenben, Elek atya, akinek egész valóját Calasanzi ' Szent József szelleme hatotta át, Csáky Imre gróf bőkezűségéből tartotta fenn magát és nem riadva vissza semmiféle akadálytól, küzdelmektől, elüljáróinak teljes megelégedésével az új plébá­nos kinevezéséig teljesítető buzgón a lelkészi teendőket. De Elek atya bizonytalan állásának és függő helyzetének vége szakadt, midőn Bakó János nagyváradi kanonok-nagyprépost 1719. évi április hóban a pozsonyi társaskáptalan előtt megkötötte a szer­eződést a Kegyestanítórenddel.

Next

/
Thumbnails
Contents