Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1931

18 Benneteket. Megszerezhettétek a hazaszeretet, a vallásosság és a bölcseség kincseit. Legyetek hű fiai a hazának ! A hazaszeretet ékessége minden jó magyar embernek, — mert berniünket csakis a magyar nemzethez való tartozandóságunk tehet boldoggá és alkotásainkat valóban naggyá. Mitől lehet a magyar földnek ilyen megszentelő varázsa? Elmondok egy legendát! Történt egyszer, hogy egy zarándok az aradi vár kazamatái között vándorolt és az őt kalauzoló őrtől valami emléket kért, amely kapcsolatban áll a vértanuk tragédiájával. Az őr felemel egy maroknyi fövényt és igy kiált : Vigyed, nincsen itten egy porszem, melyet a szabadságért mártirok vére meg ne öntözött volna. A zarándok kendőjében hazavitte a fövényt és amikor otthon kendőjét kibontotta, az csakugyan vértől ázott. Valóban úgy van, nincs ebben a hazában egy porszem, amelyet 1000 év óta őseink vérükkel ne áztattak volna. Éppen ezért nem kell csodálkozni azon, hogy a mi földünk él és lehel és így mindég az a bátor és hazáját szerető és hazájáért meghalni is tudó magyar lélek fog születni, akire tragédiákban is számítani lehet. A nemzetköziség gondolata sivár lélek sajátja, az aranyimádók és gépemberek jellege, akik közelfekvő szomorú példák szerint hazát csak rombolni képesek, de felépíteni sohasem. Kedves Fiatal Barátaim, legyetek vallásosak ! Nektek nyolc éven keresztül módotok volt megismerni a természeti tudományok rendjét. Hiszen az emberi fürkésző elme eljutott a protoplazma számos titkának megismeréséig, de hiába a tudományos kérkedés, még a rádiók és repülőgépek világában is, az ember életet — legyen az a legparányibb — mesterségesen előállítani nem tud. Le kell borulnunk a teremtő Isten előtt és imádnunk őt, akitől a mai élet nehéz küzdelmeiben senki sem lesz gyengébb, hanem mindenki erősebb. Ilyen nagy nemzeti katasztrófák után valóban csakis vallásos érzéssel telített munka és becsület lehet az egyetlen mentőeszköze nemzetünk felépítésének. Éppen ezért félredobva a kishitüséget fogjatok össze az életben szeretettel, becsüljétek meg egymást, ne kicsinyeljetek le senkit, mert ma a névtelen munkások erejére is nagy szükség van. Van erre egy klasszikus példa! Rómában 1586-ban egy gyönyörű obeliszket állítottak föl, melyet másfélezer évvel ezelőtt Caligula római császár hozatott Egyiptomból. Az obeliszk egy darabból áll és súlya tízezer mázsa. Matematikusokat, mérnököket szólítottak fel e szép munkára, míg végre a sok ajánlkozó között Fontana lett a győztes, aki igen elmés és külön e célra szerkesztett csigaművel tette a legvalószínűbbé a sikert. Sok száz munkás és 140 ló segítségével sikerült az obeliszket a Szent Péter-térre vontani és már-már függőleges helyzetbe emelni. De valami hiba történt a számításban vagy a szerelésben, mert a csigaművet tovább mozgatni nem lehetett és az obeliszk csak az egyik élére állítva