Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1929

értekezleteket s minden alkalommal zsúfolásig megtöltötték intézetünk dísztermét. Első értekezletünket 1929. október 26-án tartottuk. Ezen az igazgató Utasítások nevelésünk köréből címen értekezett. Ama fontos igazságokat állapította meg, amelyek az igaz nevelés alapjaiul szolgálnak. Mert a nevelést mindenki könnyű munkának tartja s abban magát csaknem minden szülő születet szakembernek tartja, innen fakadnak a nevelés visszás ferdeségei, amelyek következménye, hogy a gyermek elnevelődik. Szívlelje meg a szülő az iskola utasításait s azokhoz kitartóan alkalmazkodjék, a hibás nézetek miatt beálló erkölcsi elkallódás a gyermeknél be nem következik. Tagadhatatlan, hogy csak ama szülők gyermekeinek nevelése nem sikerül, akik azt megszokott könnyű dolognak tartják, amelynek elveivel, esetleg hasznos utasításaival törődni sem érdemes. Az élet hajszálcsövein beszivárgott téves eszmék azután kiszorítván a hasznos elveket, a gyermek helyes útra való nevelését eredménytelenné teszik. S ez azért veszedelmes, mert a gyermek a szülői háziban tölti idejének javarészét s így az iskola ellensúlyozó nevelő hatása oly erővel nem bír reá hatni, hogy a családban megszokott ferdeségekről és hibákról leszokjék. Tanulja meg a szülő a nevelés főbb elveit, az iskola fegyelmi intézkedéseit, a gyermek nevelésének sikere biztosabb lesz. A hazafias nevelés tekintetében a szülők figyelmébe ajánlotta a nemzeti öntudat és nevelés 'fejlesztését a gyermekeknél. Annál fontosabb ez nálunk magyaroknál, mert környező ellenségeink mind határozott céltudatossággal a nemzeti öntudat és önérzet fejlesztésével törnek fajunk kiirtására. Nemzeti veszedelem, hogy — még minden nemzet túlzottan nacionalista, a magyar faj nemzeti lelkét az internacionalizmus veszedelme mérgezi. E szülői értekezleten a szülői ház és iskola címen tartott előadást Eassovszky Kálmán tanártársunk. A család és iskola együttműködésének közvetlen és közvetett tényezőiről : az iskola tekintélyéről, a kötelességtudás ébrentartásáról a rend és fegyelem ápolásáról szólt az előadó első részében. A második részben a példaadásról, önmegtagadásról, Isten és az erkölcsi törvényekkel szemben. — Végül a gyermekekkel való szigorú, de — szerető bánásmódról példákkal illusztrálva szólott. A második szülői értekezletet május 3-án tartottuk. Ekkor az igazgató A pályaválasztás és egyéb fontos utasítások címen értekezett. A pályaválasztás kérdése manap hazánkban a legégetőbb kérdések közé tartozik. Nemzeti nyomorúságunkban alig tudjuk, hogy iskolából kilépő ifjainkkal mit kezdjünk. A nagy kérdés megoldása csaknem lehetetlen s e miatt szenved a szülő, a gyermek, a haza. Határozott utasítással itt senki sem szolgálhat. Amit összeírnak vagy beszélnek a magukat szakértőnek vallók, mivel sem több a tapogatódzásnál s csaknem eredménytelen minden részletében. Utasításnak talán legmegfelelőbb, hogy az ifjú s a sízülő vessen számot minden körülménnyel s úgy döntsön gyermeke pályaválasztásáról. Helyes elv, hogy a gyermeket már kora ifjiiságában irányítsuk valamely lelki alkatának megfelelő pályára. — Ahol több fiúgyermek van a családban, erkölcsi kötelességüknek tartsák a szülők, hogy azok közül egy az egyház 45