Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1929

szolgálatában találja fel pályaválasztása célját. Fontos erkölcsi mozzanat, hogy ne c.->ak a külső elő­nyeit nézzük valamely pályának, hanem a kötelesség és munka szeretete vezessen bennünket a pályaválasztásban. É szempon­tok mellett lesz hasznos éa munkás tagja az ifjú a hazának. Ily emberek értékét nem az állás külső csillogása, hanem a végzett munka s a kötelességteljesítés adja meg. A társadalmi félszetí felfogások, hogy állás szerint becsülik az embert — erkölcstele­nek s társadalomellenesek, különösen manap, amikor diplomás emberek képzettségükkel össze nem férő állások vállalására kényszerülnek. A pályaválasztásnál sivár helyzetünkben az a fő dolog, hogy valamely állásban megélhetésünket megtaláljuk, lfjainkat tanítsuk meg, hogy az illúziókkal szakítva, az élet reális viszonyaiba beletörődve, válasszanak pályát. Az élet nagy útjára, — amelyre az iskolából az ifjú elindul — pislákoló fényvilágok ezek, hogy némiképpen a pályaválasztás tétova bi­zonytalanságában útbaigazítást adjanak. Ezután még amaz erkölcsi utasításokról értekezett, amelyeket nem sza­bad figyelmen kívül hagyni a nevelésnél. Bűnhődés sújtja azt, aki ügyet sem vet az erkölcsi törvényekre. A rossznak rohanó akaratot az erkölcsi törvénynek kell megfékeznie s a téves íté­letek útvesztőibe került értelmet is ennek fényével kell felvilá­gosítani. Az életkörülmények nem kedveznek az erkölcsi tiszta jellem kialakulásának s ezért van szükség az erkölcsi nevelésre, hogy ez feltárja az alkuvással kacérkodó modern élet hazugsá­gait. Az erkölcsi nevelés nem puszta elmélet, vagy vágyakozó törtetés, hanem boldog életre vezető szükségesség, amelynek a gyakorlati élet minden vonatkozásában érvényesülnie kell. Csak így tud az ember az élet ingoványain felülemelkedni, az igazi értékeket lemérni így erős. Az erkölcsi nevelés a helytelen ösz­tönöket lefogja s ami rombolást hozhat, azt eltávolítja, ami pe­dig értelmi világosságot s akaraterőt teremt, azt életre kelti. Meg kell értenünk, hogy biztos jövőt, állandó fejlődést társa­dalomnak, nemzetnek, családnak csak az erkölcsi nevelés ad, azért egyéni s nemzeti szempontból egyaránt ajnálja annak diadalra vitelét minden gyermekszobába. Előadásában élesen kikelt az igazgató városunk úri társa­dalmában ama elharapódzó szokás ellen, hogy a jobb módú szü­lők éjjelbenyuló gyermekzsúrokat rendeztek. Ezeket, mint immorálisokat bélyegezte meg. Minden tekintetben elítélvén e nagyzoló szokást, azoknak — ha a jövőben előfordulnak — leg­szigorúbb büntetését hangsiilyozta. A tanév folyamán az első osztályos diákjaink szülőivel két osztályértekezletet is tartottunk, amelyeken a szülők­kel az intézet szellemét, tanítási, nevelő és fegyelmező mód­szerét ismertettük és vitattuk meg. Az első ilyen értekezlet dec. 8-án, az első ellenőrző konferencia után tartottuk az I. a) osz­tály tszülőivel. Az értekezletet az igazgató nyitotta meg, aki be­vezető szavaiban az értekezlet célját ismertette. Azután dr. Vajnóczky István osztályfőnök tartotta meg előadását, amely­ben a nevelés két tényezőjének : a családnak és iskolának egymásrautaltságáról és a szülői ház feladatairól beszélt a testi nevelés, a jeliemfejlesztés és a tudományos nevelés terén, igye­kezvén mindenütt gyakorlati tanácsokat és útmutatásokat adni

Next

/
Thumbnails
Contents