Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1929

Tőlem telhetőleg igyekszem megfelelni a reám osztott feladatnak s amit mondok Nektek, azt fogadjátok úgy, mint a vérbeli fiamnak adható legjobb tanácsaimat, hiszen az én mai megbízatásomat számomra az teszi különösen bensőségesen meleggé, hogy soraitokban ott van az én megujulásom, az én fiam is. Amit én mondok, azt nemcsak az öreg diák mondja Nektek, ezeket nemcsak egy, az élet útját nehéz küzdelmekkel járó férfiember intézi hozzátok, hanem Apa mondja a fiának, -— a fia barátainak, —• fiainak. Csaknem három évtizeddel ezelőtt léptem át a Gimnázium küszöbét. Milyen más volt akkor a helyzet! Aki tanulni akart, hasonlíthatatlanul könnyebben tehette és aiki szorgalmasan tanúit és akart és tudott dolgozni, az a kenyerét meg is kereste. Nagymagyarországban az elhelyezkedés nem okozott olyan nagy gondot. Hatalmas, szép ország volt a mienk, telve a természet kincseivel, hasznosítható, felhasznált gazdag erőforrásokkal és a hat és félszázezer négyzetkilométer területű és több, mint 50 millió lakosságú nagy Osztrák-Magyar Monarchia szükségleteire támaszkodó gazdasági életünk könnyen felszívta az új évfolyamok dolgozni akaró seregét. Ma más a helyzet iképe. Csonkamagyarország területe a réginek alig egy harmadrésze és a trianoni határokon mindenfelé vámsorompók állják útját gazdasági törekvéseinknek s mindenfelől a hajdan velünk együtt dolgozóknak kíméletlen gazdasági versenye vesz körül bennünket. A ma fiatalságának nagyon kemény küzdelmet kell vívnia a mindennapi kenyerét megadó munkahelyéneik kikiizdéséért. Bárhol is helyezkedik el a középiskolából kilépő ifjúság, elsőrorban tanulnia kell. Tanulnia kell az egyetemekre és más főiskolákra beiratkozó fiatalságnak, de éppen úgy tanulni kell azoknak is, akik már most kenyérkereső helyeken helyezkednek el. Mennél több ismeret szerzése, még pedig a képességeitektől telhetőleg legalaposabb megszerzése, legyen a törek véstek. Tanulástok rendszeres legyen és sohase tartsátok feleslegesnek azt, ami esetleg első olvasásra, vagy hallásra nehezebben érthetőnek tűnik fél. Fordítsatok gondot mindig a részletek pontos megismerésére, mert az élet munkája a legtöbb ember számára a részletkérdésekkel való foglalkozásban áll. Tanuljatok idegen nyelveket. Kis nemzet fiai vagyunk és nekünk kell alkalmazkodnunk a nagy népekhez, ha állani akarjuk velük a versenyt. A nagyok és erősek a gyengébbhez, a kisebbhez soha sem alkalmazkodnak. A nyelvek tanulásánál törekedjetek azok tökéletes elsajátítására. Gondoljatok csak arra, hogy milyen ügyefogyottnak tűnt fel előttetek mindenki, aiki tökéletlenül beszélt magyarul. Reálok pedig az a súlyos feladat vár, hogy esetleg más népek fiaival, azok otthonának területén kell felvennetek a versenyt. Itt pedig a versenyképességegyik elengedhetetlen feltétele, hogy éppen olyan jól tudjátok gondolataitokat kifejezni, mint versenytársaitok. Ahány nyelvet jól megtanultok, iannyi .nyelvterületen felsértethetitek meg a siker reményével kenyeretek kiküzdését. Nagyon fontos az életben a helyes értékelés. Tanuljuk meg elsősorban helyesen értékelni magunkat és azt, ami a miénk. Nem szabad sohasem túlbecsülnünk a magunk erejét, -képességeit, tudását, nem 32 szabad túlértékelnünk azt, ami a miénk.