Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1929

iskolák tanárait. S a jó szerzetesek, — bár hűséges és engedelmes alattvalók —, de kuruc magyarok is egyúttal, a magyar nyelv tanítására különös gondot fordítanak. A sajátos piarista pedagógia nagy súlyt helyez a reális tárgyakra. Nagy szeretettel művelik az iskoladrámákat. Alig két esztendő leforgása alatt húsz iskolai színjátékról számolnak he a feljegyzések. — Hogy a különböző tanügyi reformok nem hagyják érintetlenül iskolánkat — természetes. Különböző csoportosításokon megy át az intézet. Minden újabb rendelkezés új fokozatokat hoz létre. A különféle rendelkezéseket azonban egységbe önti a sajátos piaristarendi szellem, amely az intézetet a város református lakossága előtt is rokonszenvessé tette. Ez magyarázza ama koronként megújuló segítséget, amely csapásoktól sújtott intézetünket annyiszor talpra állította. Az írásos történeti nyomokon kívül a szóbeli hagyományokban is meg van örökítve a nemes város segítő támogatása, amely azután nemes egyházi férfiak adományával bővülve, mindig visszaadta a megpróbált iskolát eredeti rendeltetésének. Az előző évek krónikáiban már névleg is felemlítettük e bőkezű adakozókat, akiknek neveit most csak azért nem írjuk le, mert nem akarunk e szűk helyre mért történeti rajzban ismételni többször leírt adatokat. Mai nagy intézetünk kicsiny, apró házikóból nőtt ki. Sőt voltak évek, amikor az iskola a szerzetestanárok egyszerű lakásában folytatta működését. De a tanítás mégsem szünetelt ! Mennyi idealizmus tölthette el eleink lelkét a tanítás nagy és fontos jelentőségét illetőleg, ez a történeti tény legékesebben bizonyítja* A megpróbáltatások kora azonban lejár s a jelen század elején hatalmas épületébe költözik kicsiny hajlékából a főgimnáziummá lett kegyes iskola. Kétszázados működése alatt a társadalmi. egyházi, tudományos és irodalmi élet kiváló képviselői kerültek ki az intézet padjaiból, akik egyéniségükkel s munkájukkal a magyar haza naggyátételén nem eredménytelenül fáradoztak a múltban s dolgoznak a jelenben, — versenyre kelve az intézet nemes igazgatóinak és tanárainak hosszú sorával. 1924-től intézetünk reálgimnázium, 1925 óta rendünk szent alapítójának nevét viseli, hogy ezzel kifejezésre jusson a szellem, amely nevelésének zsinórmértéke. S ha a nem halkuló emlékezés a multat röviden elmondotta, — a jelen történetét is ideszövi, főként nevelését irányító eszméiben. A jelen tanév elején a debreceni kegyestanítórendi róm. kath. Calasanzi Szt. József reálgim. tanári karában a kegyes tanítórend főnöksége a rend érdekének felsőbb szempontjából a következő személyi változásokat eszközölte. Kmety Györgyöt intézetünktől Vácra, dr. Nádas Zoltánt Szegedre helyezte a rendfőnökség. Helyükbe jöttek Eavadics Ferenc Vácról és Varasdy László a piaristarend tanárnevelő intézetéből, a Kalazantinumból. Az I. osztály párhuzama sítása még egy tanerőt kívánt. Ezt az állást Somos Lajos okleveles helyettes-tanárral töltötte be a fenntartó hitközség. A tanári kar alakuló gyűlését augusztus 29-én tartotta, amelyen az igazgató a kezdődő iskolai év vezető eszméiként hozta fel amaz irányelveket, amelyeket a piarista iskola tanárainak sohasem szabad szem elől téveszteni, hogy valláserkölcsi és ha18 zafias nevelésünk sikerét biztosítsuk.