Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1908

27 lénytől oly közel érezzük magunkat Istenhez. Nem hallik ide semmi zaj, csak a folyam mormogása. A városi élethez szokott embernek oly jól esik a méltóságteljes nyugalom, mely felemeli és megtisztítja a kedélyt, a lelket. Aki tekintetét e valóságos csodavilágba meríti, annak szive életkedvtől feldobogva feléled és alázattal meghajolva az Ur müvei előtt, megtisztult kedéllyel fog vonzódni minden jó — és fogékonyabb lesz minden szép iránt. Némán áll az ember a megragadó képek előtt és föltekint a hatalmas bércek ormaira, majd egy pillantást vet az alatta hömpölygő habokba, csupa remekmiivekben gyönyörködik, melyek mind az isteni Mindenhatóságnak tanúi, nagyszerű és fenséges alkotásuknál fogva a por szülöttjét a semmiségre emlékeztetik. Valami különös félelem szállja itt meg az embert ; a nagy csendet senki sem töri meg : a hajósok ősi szokás szerint hallgattak, amihez babona is köti őket, mi pedig a nagyszerű látványtól nem birtunk szóhoz jutni. Balkéz felől egy sziklaoduban egy remete ütött tanyát, hogy a Mindenhatónak szentelje vezekelve életét. Mellét verdeső hófehér szakálával a Matuzsálemet meszsziről összetöpörödött törpének láttuk. A Duna medre mindjobban összeszükiil, folyása mind haragosabb. A nagy fenségesen szétterpeszkedő folyót most sziklafalak szorítják össze és ha nem is győzheti le, de legalább büszkén megostromolja a gátat hordani nem akaró, dacos óriás. Ogradena faluval szemben áll a Trajántól emelt emléktábla. A Kazánból kiérve mind jobban tágul a Duna medre. Mintegy tiz km.-nyire a Kazántól a szerb parton levő Tekie községhez értünk és szemünk elé tünt az orsovai öböl. Orsova egyike a legrégibb városainknak, már a névtelen jegyző is említi „Castrum Orsovát". Századokon keresztül fontos nevezetes hely volt Orsova ; kevés magyar kisvárosnak van oly zivataros múltja, mint ennek. Itt ismerte meg Kossuth Lajos a válás fájdalmát. A legégetőbb fájdalmak egyike ez. Lehervasztja az élet virágait, kietlenné tarolja a jelen virányait és betöltheteílen ürt hagy a szívben. Egy félórai kocsizás után a Duna partjához értünk, hol ladikokra szállva a révészek a szigetre szállítottak át bennünket. A román-magyar-szerb hármas határon fekszik Adah-Kále, melyet épen azért, mert a 2 km.-nél is kisebb sziget három országban nyújtózkodik el, „Senki Sziget"-ének nevezi Jókai. 1716ban az osztrákok török kézből foglalták el a kis szigetet. 22 esztendő múlva ismét a török uralta 1878-ig, amikor is Ada-Kálét osztrák-magyar csapat szállotta meg. Jelenleg fél század vártüzér és kétannyi gyalogos tartózkodik e szigeten, melynek politiki helyzete, bár Magyarországhoz van kapcsolva, még ma sincs véglegesen tisztázva. Adah-Kále nem is annyira falu, mint inkább egy vásár képét viseli magán. Ide ugyanis nem terjed ki a dohány monopoiium és igy a török és egyéb mohamedán lakosok sátrakat ütnek fel, dohányt, különféle szivarokat és cigarettákat árulgatva. A mi árainkhoz viszonyítva mindent negyed-