Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1908

28 árért árulnak itt, de az élelmes vevő alkudozása még igy sem vész kárba. A sziget kijáratánál pénzügyőrök őrködnek, nehogy valaki több dohányt vigyen ki magával, mint amennyi egy napra való szükséglete. Akinél pld. 25 cigarettánál többet találnak, azt szigorúan megbírságolják. Mindenki igyekszik azonban va­lami uton-módon hazajuttatni egy kevesel — azaz, hogy minél többet hoz otthonlevőknek. Betértünk egy Ada-Káléban sürün található kávéházak egyikébe is, ami alatt ismét csak egy sátrat kell értenünk, hol a törökökkel, az ő sajátságos Írásmódjukon képeskáttyákat Írattunk alá. Megnéztünk egy török mecsetet is, hol Alah ősz papja fogadott bennünket. A falon függő óra mo­hamedán időszámits szerint volt beigazítva — d. u. 6 óra kö­rül voltunk ott, az óra épen 10-et mutatott, a padló kis össze­varrott szőnyeg darabokkal volt leterítve, hova a pap is csak szent cipővel léphetet be. Elhagyva Ada-Kálét, a Dunán csolnakázva Orsova felé tar­tottunk. Esteledett; az ég szemei, a csillagok tiszta világa alól néztük, hogy mint fodrozza fel a Duna sima tükrét a lágyan kerekedő esti szellő. A hold is, amely a felhőfoszlányok köztit előtűnt, széles sávokat vetett a viz tükrére, megcsillogtatva habjait. Orsován egy tamburás zenekar szolgáltatta a vacsorához a zenét, majd pedig a Dunaparton sétára indultunk. Gyönyörű est volt. A folyó felől jövő szellő susogva játszntt a fák lomb­jaival s pajkosan játszadozott a bokrok leveleivel. Millió gyer­tyaként ragyogtak a kék égen a csillagok s a hold ezüst sugár­ban füröszté a vidéket. Másnap reggel gyönyörű időben kocsikon a Herkulesfürdő felé indultunk, hova mintegy két órányi kocsiút után érkeztünk meg. Herkulesfürdő keletkezését Hadrián és Traján császárok idejébe vihetjük vissza. Számos emléktábla és egyéb emlék ma­radt fenn a korból, melyek mind azt bizonyítják, hogy már a rómaiak idejében is fényes virágzásnak örvendett a fürdőhely. Érdekes jelenség, hogy míg az ős Herkulesfürdőről legalább némileg tiszta képet alkothatunk, addig az említett legrégibb idő­ket követő másfélezer esztendő alatt lefolyt történetéről semmi bizonyosat sem tudunk. A teljesen hasznavehetetlen karban levő fürdőhelyet Hamilton András gr. indítványára III. Károly 1036-ban kezdte újra építeni. I. Ferenc 1817-ben meglátogatta Herkules­fürdőt, amely cinevezést is ő adta neki. Dicsőségesen uralkodó királyunk is tartózkodott itt az ötvenes években, amióta oly fejlődésnek indult, hogy hazai fürdőhelyeink között igen előkelő helyet vivott ki magának. A sok fürdőhelyet bejárt idegent is meglepi a gyönyörű sétányoktól övezett fürdő parkírozása, nemesen egyszerű ízléses­ségénél és hatalmas méreteinél fogva. Feltűnő továbbá az a rend és rendkívüli — sokak által túlzottnak mondott — tisztaság, me'y az egész Herkulesfürdőt jellemzi. A fürdő legkisebb zegét­zugát is naponta kétszer felöntözik magasra szu kellő vízsugarak­kal, nem kiméivé a sűrűn elhelyezett hófehér padokat sem.

Next

/
Thumbnails
Contents