Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1907

41 B) Az intézet működése. 1. Fegyelem. Az intézeti fegyelmezés arra törekedett, hogy az ifjúság erkölcsi magaviselete megnyugtató legyen. E végből megragadott minden alkalmat és felhasznált minden megengedett módot és eszközt, hogy a tanuló ifjűság valláserkölcsi érzületét fölkeltse s azt állandóan ébrentartsa; rászoktassa őket a kötelesség pontos teljesítésére, és elhintse lelkükben azon erények magvait, melyekből a társadalom müveit, vallásos, becsületes férfi-jellemei fejlődnek. A gyerekes pajkosság, illetlenkedés- vagy tiszteletlenségből fakadó hibákat, ha nem is néztük el sohasem, de számot vetettünk mindig a gyermeki természettel s ezért szelíd kioktatás és töbszörös jóindulatú figyelmeztetés által vetettünk gátat azok tovaterjedésének. Ahol azonban szükségét láttuk, ott a fegyelmi büntetéseknek magasabb fokát is alkalmaztuk. Ez azonban csak elvétve fordult elő, amennyiben igazgatói megrovásban csak 5 tanuló részesült. Rajta voltunk, hogy nevelői feladatunk betöltéséhez a szülői ház közreműködését is igénybe vegyük, ami sok esetben nem járt kellő eredménnyel azon elfogultság következtében, melylyel a szülők egyrészt általában az iskola, másrészt saját gyermekeik iránt viseltetnek. Pedig amily szükséges, hogy egy intézet, évtizedek, sőt századok által helyeseknek talált nevelési elveihez és tradícióihoz szívósan ragaszkodjék, époly szükséges, hogy a szülők is megértsék az iskola szellemét és gyermekeik érdekében e szellemben segédkezzenek az iskola nevelési feladatának teljesítésében, aminek első föltétele az iskola és a szülői ház közt fennálló összeköttetés, állandó érdeklődés, elfogulatlanság és tisztelet. A tanuló ifjúság erkölcsi magaviseletét illetőleg a lanév végén 437 tanuló közül jó magaviseleti jegyet kapott 300 (68-65%) tanuló, szabályszerűt 137 (31-35%). Minden tnnuló, aki intézetünkbe először vétetett föl, megkapta az intézeti Fegyelmi szabályokat. Ezeket a szülő vagy gyám láttamozásával tudomásul vette s így kötelezettséget vállalt azoknak betartására. A tanulóknak pedig maga az igazgató magyarázta meg azokat. A valláserkölcsös nevelésre kiváló gondot fordítottunk. Az előadásokat imádsággal kezdtük s azzal végeztük. A róni. kath. vallású ifjúság, a késő őszi és téli hónapokat kivéve, naponta V28 órakor szent misét hallgatott; vasár- és ünnepnapokon pedig 8 órakor, melynek végeztével keresztény tanításban részesült. Az ifjúság szent Imre napján, Jézus legszentebb nevének hetében, húsvétkor és szt. Alajos napján elvégezte a szent gyónást és áldozást. Ezenkívül az ifjúság október havában elvégezte a szent olvasót, megtartotta a nagyheti szentgyakorlatokat, részt vett a nyilvános egyházi körmeneteken, nagypénteken az Úr koporsójánál fölváltva imádta a legfölségesebb oltári szentséget, az úrnapí körmeneten énekével emelte az áhítatot. De nemcsak a tulajdonképeni vallásos ünnepélyeket, hanem a kegyelet és hazaszeretet ünnepein is istentisztelettel kezdtük az