Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1904

5 ban azt is el kell ismerni, hogv azon tényezők nélkül, melyek e fejlődés anyagi követelményeit kielégítették s melyek az intézet megalkotásában jelentékeny rendező részt vettek, ő sem tehetett volna sokat, mindazonáltal kétségtelen, hogy az ő szervező tehetsége és irányító keze hiján az a több oldalról megnyilatkozott áldozatkészség s ennek minden reális áldozata nem alakult volna azzá a kaleidoszkóppá, mely gyönyörűséget nyújt a szemléletnek; nem alakult volna azzá az épületté, mely szakszerű berendezésével nemzeti művelődésünk egyik tekintélyes és tekintélyében folyton emelkedésre képes csarnokává vált. Váradi Károly mint igazgató ritka tapintattal, emberismerettel és okossággal úgy tudta vezetni a tanári testületet, hogy az félreértések, torzsalkodások, a sértett önérzet kifakadásai nélkül egységesen, a vezető és egymás iránt való tisztelettel és szeretettel haladt a nemzeti tanügy munkájának útján s oly eredményeket ért el, melyek ily egészséges testületi szellem, ily egymást támogató buzgalom nélkül el nem érhetők. A tanuló ifjúsággal szemben azt a szeretetteljes szigort alkalmazta, mely nem büntetni, hanem javítani akar úgy, hogy a vétkes a saját megszégyenűlésében ismerje föl büntetését. Gondos figyelemmel kísérte az ifjúság tanulmányi előmenetelét, vallásos érzelmeit, sőt magánügyeiket, s amily buzgó volt ő maga a tanításban s amily türelmes a felekezetekkel szemben, hasonló eljárásra buzdította a tanári testületet. Az ifjúság megértette igazgatójának nemes szándékát, ezért mély tisztelettel és fiúi ragaszkodással jutalmazta atyai gondosságát. A tanuló ifjúság szeretetét nyomon követte a szülők és a társadalom becsülése és ragaszkodása. A szülőkkel való helyes bánásmód a legnehezebb föl-