Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1900

8 Én jól tudom, fiaim hogy mog van bennetek a vágy megszerezni mindazon ismereteket és eszközöket, melyekkel ugy szerető szüleitek örömére, mint édes hazánk javára hasznos polgárokká válhattok. Az élet küzdelmeit azonban ti meg nem ismeritek; a kisebbek még csak sejtelemmel is alig bírnak arról, hogy melyik pályán fogják érvényesíteni tanulmányaikat, képességeiket. Daczára azonban e tájékozatlanságnak, talán a nagyobbak között mégis van egy-kettő, kik egyes munkakörök iránt már is némi idegenkedéssel, még többen nagyfokú elfogultsággal viseltetnek. Nem minden szülő emelkedik azon magaslatra, hogy a társadalomnak, a hazának tesz szolgálatot, a mikor gyermekeiből életre való iparost, ügyes kereskedőt nevel. Nálunk még mindig igen sokan csak a tudományos pályát tartják az egyedül jutalmazó életpályának. A többi legfeljebb a rossz tanulók megijesztésére, rémitgetésére jó. Nemcsak egyeseket ront meg e téves felfogás, hanem a társadalom egészséges, természetes fejlődésének is ez az egyik nagy akadálya. Ott- van a baj, hogy nem vizsgáltatik meg eléggé az ifjú, vájjon van-e annak a tudományos pályára tehetsége és ezen alapuló komoly hajlama? Némely szülőt nem riaszt vissza sem a nagy költség, sem az igazgató és a tanárok jóakaró figyelmeztetése, sőt még a fiu által haza hozott rossz bizonyítvány sem. Azzal akarják boldogítani, a mi tulajdonképen boldogtalanná teszi. Vagy lehet-e nagyobb gyötrelmet képzelni, mintegy egész életen át oly munkakörben mozogni, melyhez sem tehetségünk, sem hajlamunk? Az ilyen erőltetett úrfélékből képződik aztán az emberiségre és hazára oly fölötte veszélyes proletár osztály. Ennek elkerülése végett kell, hogy atanulók kellő szigorúsággal osztályoztassanak. Egyébiránt mit is nyer azzal a tanuló vagy a szülő, ha az előbbi kegyelem folytán megy át az alsóbb osztályból a felsőbb osztályba ? Mit nyer a gyenge tanuló még az érettségi bizonyitványnyal is? Hiszen következnek a magasabb tanulmányok, melyeket megfelelő előkészültség nélkül sikeresen befejezni csakugyan nem lehet s következik maga az élet, az az élet, mely — kivált napjainkban — minden állásra alaposan képzett embereket kiván. Tények bizonyítják, hogy az érettségire és az egyetemre beiratkozott hallgatók elég na°y százaléka nem éri el azt a czélt, melyet maga elé kitűzött; nem éri el azért, mert komolyan nem vetett számot magával, mikor oda ment.