Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1898

24 részéből kiindulva, a keletet elérni. Ehhez hasonló utat előtte Livingstone és Serpa Pinto tett. Nagy reményeket fűzött a „Német Afrikai Társaság" azon expeditiohoz, mely két kiváló szaktudós — Mohr Ede és Barth-Harmating Ármin — vezérlete alatt indult Afrikába. A Kuanza folyó mellett fölfelé haladva, eljutott Duque de Braganzáig, a portugálok legkeletibb állomásáig, de tovább nem folytathatták utjókat, mert Afrika éghajlata egészségöket teljesen aláásta, Barth Loandában öngyilkos lett, Mohr pedig Malanzsében halt meg, még mielőtt munkához fogott volna. Feladatuk volt a Kuangótól északkeletre fekvő birodalmat kikutatni és azt geologiailag és természetrajzilag méltatni. Schütt Ottó 1877-ben indult kísérőjével Gierow-val Afrikába, hogy a munkát folytassa, de a kellő sikert ő sem érte el, sőt társa azon váddal illeti, hogy az általa leirt területeket soha sem látta, mi közléseinek eredményét nagyon csökkenti. A német társaság megbízásából tett utat M e c h o v Sándor is. Főfeladata a Kuango kérdésének megállapítása volt. Czélja volt a Kuangot egész torkolatáig kisérni, de meg nem valósíthatta. Utána Grenfell a folyót egész hosszában behajózta. A „Német Afrikai Társaság" óriási pénzáldozata daczára sem tud oly fontos eredményeket elérni, miket joggal várhatott volna, mert kiváló kutatókat állított mindenkor vállalatai élére, de a szerencse nem kedvezett nekik. Nem hagyhatom figyelmen kivül Junker Vilmos kutatásait sem. Főleg a Nil és a Kongo vízválasztójának meghatározására törekedett Beutazta alsó Egyptomot, „1880-ban a Nyamnyam négerek között tartózkodott, 1882-ben a Nepokohoz ért, melyet az Amoimi felső folyásának tartott, 1883-ban az Uelle-Kibali folyását követte, a k. h. 26—28° között" (dr. Czirbusz/. Visszatértében a máhdi lázadása útját állotta s csak sok bolyongás után jutott a tengerparthoz. A franczia földrajzi társaság Savorgnan Brazza-t állította vállalata élére, hogy az Ogove körül fekvő tartományokat kutassa át, valamint az Ogove folyását határozza meg. Brazza fáradságos kutatásában ugy találta, hogy az Ogove a földrajzi cl. sz. 2° és 3° közt ered. Amint az Ogove völgyét