Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1898

17 költ. Változatos életével nem kívánok foglalkozni, hisz' az ismeretes, itt csak mint geographust akarom bemutatni. Fiatal éveiben beutazta Ázsiának és Európának nagy részét. Ezen utazásai nevének a geographusok között tekintélyes helyet biztosítottak. Nagy hírre vergődött Livingstone felkeresésével. 1874-ben Livingstone temetésén tett ígéretét óhajtotta bevál­tani. Tervével a londoni Daily Teleraph-hoz fordult, ez megígérte, hogy a költségek egy részét fedezi, ha az amerikai N e w-Y or k-H e r a 1 d a másik részt magára vállalja. A meg­állapodás gyorsan létesült s Stanley 1874. szeptember 22-én elhagyta Angolországot. Nagy jelentőségű ez ut Afrika fel­fedezésének történetében, mert oly problémát oldott meg, mely előtt az emberiség évszázadokon keresztül tehetetlenül állott s melyet sok híres férfiú erejének és bátorságának ügyes fel­használásával sem tudott megfejteni; mert a Kongó és a Nil forrás-vidékét kellően megoldotta. Kövessük nagy vonásokban Stanley ez utjának történetét. Az egyenlítői övben fekszik Afrikának legnagyobb tava, a kerekded V i k t o r i a-N y a n z a tó. Zöme az egyenlítőtől délre terjed, esak csekély rész északra. Speke kapitány fedezte fel (1858) s bár a tavat nem kutatta át, Livingstone és Burton ellenében azt állította, hogy egyetlen tó. Stanley ezt megerősí­tette „Speke hypothetikus vázlata szerint a tó területe 29,000 angol • mértföldet tesz. Stanley mérései szerint 21,500 angol mértföld, a mi 1015 geographiai Q mértföldet, vagyis 55,683 Q kilométert tesz ki" (Stanley). A Viktória-Nyanzába több folyó ömlik. „A Nil délfelé legtávolabb elnyúló oldalága gyanánt a Schimiuyu folyót veszi fel medrébe. E folyó hossza 300 angol mértföldet 480 kmt tesz ki, pii által a Nil teljes hossza 4200 angol (9125 geogr.) mértföldet ér el s igy a világ második folyóját képezi" (Stanley). „Keleti oldalon a Gori, északnyugat felől a Katonga ömlik a tóba. Észak felől jelentékeny folyó nem ömlik bele. Nyugat felől ömlik a Nil forrásának legtávolabbik ága az Alexandra­Nilus, vagy a Kagera. Két forrás-ága van, egyik a Tanga­nyika tó északkeleti tájéka mellől jön, a második keresztül folyja az Akanjaro tavat (Alexandra, Sándor tó), mely azonban Baumann legújabb jelentése szerint, csak lápszerii kiszélesedése a folyónak, nem valóságos tó. Baumann Oszkár 1892. szeptember 19-én felfedezte a Kagera forrását (Ruvuvu) egy meredek 2

Next

/
Thumbnails
Contents