Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1898

18 hegység, a Mizoei a Moezi (Holdhegység) tövében, mely a Ruficsi terület felé vízválasztó'

1 (Czirbusz). Hogy a Nil forrás-vidékének a Holdhegységet tartották már a régiek is, kitűnik az azon leírásból, melyet Stanley közöl Seabeddin arabs geographus után, a ki 1400 körül ezeket irta: „A Nil a Holdhegyen ered, az egyenlítőn tul, a melyen sok forrás fakad és ezek mind egy nagy tóba gyűlnek. Ebből a tóból szakad ki a Nil, az egész földnek legszebb és legnagyobb folyója. Ebből a nagy folyóból kiágazó számos vizek öntözik Nubiát és Dsenava országot. A Nil vízszintes irányban átmetszi az egyenlítőt, átkel Abesszinián, Kuku országon, eljő Szienéhez, keresztül foly Egyptomon, annak egész hosszában és Tunis meg Damiette közt a tengerbe torkol". E leírás valódiságát az újkor geographusai is elfogadták, illetőleg megerősítették, azon egy állítás kivételével, mintha a föld leghosszabb folyója lenne, mert hossza csak 5920 km., tehát a Mississipi és a Missouri után következik, mert mint Stanley írja: biztosan állithatom, hogy a tónak — Ukerewe — csak egy kifolyása van s ez a Riponesés". Tovább folyva több tavat alkot u. m. Gitanzige, Coja s a Murchison esésben beomlik az Albert-Mout a n tavába. Az Albert tó fölveszi a S e m 1 i k i t, mely az Albert-Edwart tóból ömlik ki. E tavat jelentékenyebb folyók nem táplálják. Az Albert-Edwart tó átkutatása Stanleynek ismételt fáradozása után sem sikerült ugy, mint ő ezt remélte. Stanley ezeket írja: „sem a tó alakját, sem széleit meg nem állapíthattuk; a vizfeliilelet kiterjedésének határait pontosan meg nem jelölhettük, sem megmondani nem mertük, hogy belföldi tenger-e, vagy sekély tó-e az, ami előttünk elterül. A gőzök, helyesebben a felhő, mint valami szürke köpenyeg lóg rajta". Az Albert-Moutan tavából foly ki a fehér Nil, melynek további folyása ismeretes. Az Albert-Moutan tó nyugati oldalán jelentékeny hegyek terülnek el, melyek a Kongo és Nil közt vízválasztó falul szolgálnak. Sok kutatás daczára csak ennyit tudunk még a Nilról s tulajdonképeni forrását még mindig nem ismerjük biztosan, a sokat kutatott szent folyónak. A Nilhoz hasonlóan ép ily homály fedi még mindig, Afrika második nagy folyójának forrásait is t. i. a Kongoét. A kutatók közlései szerint a következőket tudjuk e folyóról. A kutatók