Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1895

8 városban is előbb a lutheranismus hódított, s csakis Dévai Biró Mátyás s még inkább Mclius Péter fölléptével az 1567-ben tartott zsinat óta kezdett itt tért foglalni a kalvinismus. A debreczeni uj gyülekezet, még akkor részben Luther, részben pedig Zwingli értelmében reformálva az 1545-ik évi szept. hó 20-án Erdődön tartott zsinaton különítette el magát mint hitközség a római kath. egyháztól, imanyelviil a magyart fogadván el. Az elkülönítésnek nyoma is volt, mert a városi elöljáróság az egyházhatósági jogok gyakorlatát és a helybeli egyházhoz tartozó javadalmak feletti rendelkezési jogokat is megszerezte; már 1549-ben a plébániához tartozó majorsági kertből, a nyugoti kapu fele eső egy részt adott el, az 1554. évi febr. hó 13-ról keltezett városi jegyzőkönyv feljegyzése szerint Kalmár István, az 1553. évi biró, Bakóczy Istvánnak adta át a Szent-Miklós kápolna pénzeit, t. i. 20 frtot és 10 dénárt, azonfölül több réz és ezüst kelyhet, tányérokat, kereszteket, egyházi ruhákat stb. Ezen adatokból következtethető, hogy a róm. kath. egyház 1552. év körül végkép megszűnt Debreezenben. A kath. egyház a hitujitókkal szemben elvesztvén a csatát, a kalvinismus különösen 1567. óta egészen magához hódította e város lakosságát és idők folytán oly erős hitközséget alkotott és képez manapság is, minőhöz hasonló kevés van hazánkban. Megizmosodott és terebélyes fává nőtt protestáns egyházat találtak itt a katholikusok, midőn a XVIlI-ik század második évtizedében ismét megnyíltak előttök Debreezen város kapui. Debreezen város ugyanis már I. Lipót által az 1693. április 11-ki oklevél értelmében a szabad királyi városok sorába emeltetett, de hiányzott még az országos rendek beleegyezése és a beczikkelyezés, ez pedig hazánk törvényeinél fogva igen fontos, mert e nélkül az országgyűlésen üléssel és szavazattal nem bírhatott. A spanyol örökösödési háború lezajlása után III. Károly király 1714-dik évi okt. hó 10-ik napjára hirdetett újból országgyűlést. Ezen országgyűlésen ismét szóba került Debreezen, mint szabad királyi városnakbe czikkelyezése, a mely a Karok és Rendek tábláján minden fennakadás nélkül keresztül is ment. Midőn azonban ezen czikk tárgyalás és elfogadás végett a j főrendek táblájához tétetett át, itt megakadt, mert gróf Csáky i Imre, kalocsai érsek és nagyváradi püspök, ki mindig szivén hordozta a kath. egyház ügyét, javaslatba hozta, hogy a tör-