Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1890

4 válaszszunk, vagy egyéb kellő körültekintés hiányából származó kellemetlenségeknek tegyük ki magunkat? Mert valószínűleg lesznek, kiknek e tekintetben útbaigazításra szükségük van, néhány sorban az idéztem törvényczikk czélját, valamint a pótló tanfolyamot ismertetjük. * * Az 1890. XXX. t cz. föczélja, hogy a gymnasiu m i tanulók tanulmányait lehetőleg az egyéni képességeknek megfelelő irányokba terelje; hogyazegyéni hajlamnak, rátermettségnekmegfelel ö irányok kijelölésével a középiskolán y u jt o 11 a ismeretkör in te nsivebb elsajátítását biztosítsa. Hogy nem minden tanuló érez egyforma hajlandóságot a gymnasiumi tantárgyak tanulásához, ugy hiszem, nem kell bizonyítanunk. A történelem, a földrajz rendszerint kedves tárgyai az ifjúságnak; a természetrajz tanára sem igen panaszkodhatik. Ám, hogy mindjárt másképen áll a dolog, ha — a mennyiségtant, mint ismertetésünk körébe nem vágót nem is emiitjük — mondom, hogy mindjárt másképén áll a dolog, ha a német és a latin nyelvet, az ötödik osztálytól kezdve pedig a görög nyelvet nézzük, oly tény, melyet eltagadnunk nem lehet. Csak keveseknek jutott osztályrészül oly tehetség, rnelv minden gymnasiumi tantárgyat felölelni s ezekben egyforma könnyűséggel haladni képes legyen. Valljuk be őszintén, hogy a nyelvekre fordított nagy óraszámmal nem áll egyenes arányban az elért eredmény. A minek oka, ha sok másban is rejlhetik, ne feledjük el, hogy az olykor ki nem elégitö eredménynek nem csekély mértékben a tnulóknak az idegen — ugy grammatikai, mint szintaktikai tekintetben a magyar nyelvtől eltérő — nyelvek iránt való csekély fogékonysága is egyik, még pedig nyomós okául szolgálhat. Az idegen nyelvi szabályokat megemészteni, hogy ezek mintegy vérré váljanak, nem könnyű. Mert a dolog igy áll; mert nem remélhető, hogy a tai.uió ifjúságnak nagy része