Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1890

I. Néhány fölvilágosító szó a szülőkhöz s a tanuló ifjúsághoz a görög nyelvet s az ezt pótló tantárgyakat illetőleg. A gymnasiumi negyedik osztályt végző tanulók legnagyobb része továbbra is gymnasiumban szokta folytatni tanulmányait. Ámde, míg azelőtt a gymnasium felső osztályaiba való belépés a görög nyelvnek mindenkire kötelező tanulásával nagyon kevés fejtörést okozott a szülőknek s a tanulóknak, most az 1890. évi XXX. íörvényezikk a görög nyelvet fakultatív tárgygyá tevén s helyettesítő tárgyakűl a magjar sgörög irodalmi szemelvényeket és a szabadkézi és geometriai rajzot hozván be, nem kis ingadozást s habozást okozhat lígy a szülőknél, mint fiaiknál egyaránt, vájjon a görög nyelvet tanulják-e; vagy pedig az ezt helyettesítő tárgyakat válaszszák?! A vitáról, mely e tárgyban szak- és nem szakemberek részéről lezajlott, nem szólunk. Pro és contra fontos, figyelemreméltó érveket hoztak föl; de az eredmény végre is csak az lett, hogy a görög nyelv jövőre mint fakultatív tárgy szerepel a kinek-kinek tetszése- és nem-tetszésétől függ, a görög nyelvhez, vagy pedig a helyettesítő tárgyakhoz csatlakozik-e? Ezt és ennyit tudunk mindnyájan, a kik bármi tekintetben is, akár mint tanárok, akár mint szülök, akár mint tanulók összeköttetésben állunk a középiskolával. De kérdés, vájjon isrnerjiik-e ezzel teljesen a czélt, melyet a föntebb említett törvényczikk magában foglal? Ismerik e a szülök s a fögymi asium felsőbb osztályaiba lépő tanuló ifjúság, hogy eme tetszés szerint való választással, mit akar elérni a törvény s hogy mit kell már előre is szemünk előtt tartanunk a választásnál, ne hogy esetleg a kellő tájékozás hiánya következtében rosszul 1*