Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1890

17 Ez csak annyiban lehet igaz, hogy később egyes mesék keletkezhettek így, egyes meseírók dolgozhattak így, mert hiszen a mese alkalmas a gondolat el burkolására, de semmi esetre sem keletkezhetett így az ös állatmese s meseirodalom. Egy ideig a mese csak mint a legtermészetesebb didacticus eszköz tartotta fenn magát. Jóval később, midőn az emberek már a költészet vizéből is meritgettek. a mese is a költészetnek — ha nem folyójává, de bizonyára — erévé lett, hogy a mederben egyesülve, mintegy fiiszerezze a folyó vizét, értem azt, hogy a költészet egy faja sem nélkülözheti a hasonlatot, példabeszédet, élczet, képes kifejezést, mik pedig a mese alkatrészei. Ennek bizonyítására elég csak a Homéros által oly gyakran használt jelzőket tekintenünk: r.zzzc wy.ú; 'A/'.XXeú;; áva'.ssívjv littí'.tjivs, y.spSaXíscpsv; w v.r;' ávaiSá?, x'jvűxa 5 Níjrwp rfijz—^z; s!'/Sfíxpis, xuvsc 'ó[j.;j.x~' i/_(iiv. -/.paciirjv 2' éXásto; Tr^ké\i.y./zz 0zzv.Z-fe ; sXa^psTspsi ziix; stb, így élénkíti Hesiodos is az ö munkáit, sőt egész mesét is — sólyom és csattogány — belesző müvébe. Ezek bizonyára a természetvilágból vett hasonlatok, melyek az összes görögök előtt ösmeretesek voltak s közkeletűek lehettek. De sokkal gyakrabban szerepelnek az élő meséket föltételező mondások az iambos költészet mezején, melynek főeleme a gunyoros, csípős élez vala, ennek elősegítésére pedig mindig igen alkalmasak valának az állatvilágból vett hasonlatok, sőt mesék is. így láthatjuk ezt mindjárt az iambos költészet megalapítójánál, Archilochosnál (Kr. e. 720. v 708.) „ní/.r oí§' áXwirr;;, áXX' éyhz; év ^/a" (fragm. 1 22). vagy: „Alvs; TI; ávOpwswv ü)- ap' a'/M~r,z y.x\ I'JVWVSYJV =>;;AV . . (frgm. 38.). Épen így él ily kifejezésekkel a lyrikus Stesichoros

) a ki a lóról szóló mesét írta be, és a nőgyűlölő amorgosi S i m o n i d e s (Kr. e. 664), ki a hasonlat által sokkal elevenebb képét adja a női jellemeknek, mint tulajdonságaik felsorolása által tehette volna. így a tisztátalan nőt a disznóhoz, a ravaszt, jó K. K. GYJIN. ÉRTESÍTŐ. 2