Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1889

4 drága gyöngyök az ő tiszta nemes szándékaik. Végre e kutató utunk­ban azt is észreveszszük, hogy mennél inkább megyünk visszafelé, annál gyámoltalanabb, tehetetlenebb volt az emberi nyelv azon törekvésében, hogy kifejezze, a mit legnehezebb volt kifejezni, a „Kifejezhetetlent".*) Érezte minden nép gyámoltalanságát, kicsinységét a világ e szép mindenségében ; kereste s meg is lelte azt, ki a természet nagyszerűen és borzalmasan szép működéseit előidézi.' 2) Nevet kívánt neki adni, — de egy nevet, mely jelentős lenne és a minden erőkkel rendelkezőt, a sokféle képben jelentkezőt, minden tulajdonságokban tökéletest, vég és határ nélkül létezőt kifejezné: erre nyelve szűk anyagánál fogva nem vala képes. Mert az észszerű föltevés és a nyelvtudósok összhangzó véleménye szerint is a nyelv kezdetben csak legprimitívebb közlekedési eszköz volt az embereknek egymás közötti érintkezésében. — Ennélfogva csakis a közvetlenül érzékeik alá eső tárgyakat, személyeket, állatokat, a leg­közönségesebb tulajdonságszókat és cselekvéss/ókat jelölték meg külön­böző hangokon s nevezték el, még pedig a mennyire lehetséges volt: hangutánzólag. 3) Csak később, midőn belső énjök tudatára ébredtek, midőn e nem anyagi „én" nyilváuulásait kezdék érezni, adtak neveket a többi elvont fogalmaknak. — S e fogalmakra nem képeztek már uj szókat, hanem meglevő szókincsük szavait érzékeltették s igy lett a nyelv: képes beszécdé. A nyelv képző tés és fejlődés ezen menete különösen az árja nyelv­családra áll s azt jelenti, hogy minden szó, mely anyagtalan fogalmat fejez ki, átvitel utján érzéki fogalmat jelelő szóból származik. 4) E tétel a nyelvtudománynyal majdnem egykorú, s a nyelvbuvárok által teljesen be van igazolva. Lapokat lehetne betölteni az ide vonatkozó példákkal, de ez nem tartozván az értekezés körébe, elég ha megemlék­szem a Ciceró által is megfejtett szó felhozásával, a ki az „animus" — lélek — szót az „anima" — lehelet — szóból származtatja, 5) mely­nek szanszkrit „an" gyökere annyit jelent, mint fújni, lehelni. 6) Midőn az ős emberek az anyagtalan, egy fölénynek nevet igye­keztek adni, ezt azon tulajdonság, minőség kifejezése által akarták elérni, mely neki fő jellembeli tulajdonsága valóban. Más fogalmakat Müller Miksa fololvasasai a nyelvtudományról. Ford. dr. Simonyi Zs. II. 10. 2) Od. III. 48. 3) Müller M. Ujabb felolvasásai a nyelvtudományról. Ford. dr. Simo­nyi Zs. II. k. 2. Aristoteles Ehet. III. 1. 4) u. o. II. 8. 5) Cic. Tuse. I. 9. «) Müller. U. o. II. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents