Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1889

26 szereztek maguk részére ily isteneket, kis és egyforma alakú szobrocskák alakjában bírták őket, melyek leggyakrabban viaszból voltak, a minőkről megemlékezik Vergilius: Limus ut hie durescit, et haec ut cera liquescit Uno eodemque igni. ') vagy Horatius: Movere cereas imagines."

2) vagy cédrus fából is: „Quin etiam veterum effigios ex ordine avorum Antique e cedro, Italusque paterque Sabinus Vitisator, curvam servans sub imagine falcem Saturnusque senex Janique bifrontis imago Vestibulo adstabant, aliique ab origine reges Martia qui ob pátriám pugnando volnera passi"

3) vagy ezüstből és más hasonló érczekből is. Bizonyos azonban, hogy a viasz alakok sokkal régibb eredetűek, s becsülésük is nagyobb volt. E szobrocskák ifjú alakot ábrázoltak, ruházatul kutyabőrt viseltek. E szobrocskákkal rakták tele a ház tűzhelye körül felállított larariumokat, miért is genii focorum és dii laterani néven is neveztettek, mivel a tűzhely téglából épült volt. Oldalukon néha egy kutya is van, s valószínű, hogy e mellékalakkal éberségüket kívánták jelképezni a rómaiak. Ez a Lareseknek alakja, képe, tiszteltetési módja s a családi vallásban elfoglalt helye akkor, midőn a társadalmi alakulatok államokká kezdettek lenni. Még elég tisztán s nem nagy változáson mentek keresztül eddig, s elég épségben tartották fenn magukat, de a római köztársaság korában rohamosan alább száll tiszteletük, oly annyira, hogy az emberek ősi nevük, természetük, tulajdonságaik felől is igen nagy tévelybe jutottak, mit nagyban siettetett és elősegített a kor theologiája, mely a házi vallás e tisztán családi jellegű s természetű isteneit saját theologiája körébe vonván, ezzel egyszersmind megszűntek a Laresek tisztán a házi tiszteletre szorulni és házi istenek — az eredeti értelemben — lenni. Most már még származásukra is mythost költöttek, még pedig, mint a legtöbb mythost a névből magyarázólag. A mythos a következő: Lara vagy Larunda. Almo folyó leánya, egyike a nympháknak, ki beárulta Junónak azt, hogy Jupiter Juturnával szerelmi viszonyt folytat, ezért Jupiter nyelvét vágatja ki és Merkúr által a Tartarusba vetteti. Tulajdonkép a Lalara vagy Larundanak neveztetett a XaXsív igéből, ') Buc. VI lí. 80. 2) Epod. XVII. 75. 3) Aen. VII. 177.—182.