Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1889

21 velők egy fedél alatt laktak, miért is még Horatius korában is az emberi lakot larnak is nevezték, s ki midőn meghívja Maecenast szegényes lakába, így szóll: „Plerumque gratae divitibus vices, Mundaeque parvo sub lare pauperum Coenae sine audacis et ostro Sollicitam explicuere frontom" 1) s ugyanezt bizonyítja a szokásos kifejezés is: „sub titulum misit lares," vagyis keresztülvitte, hogy házamat el kell adnom. A ház, melyben életüket leélték, s ennek legszentebb részében, a középen volt oltáruk, talán azért is, hogy a legrégibb korban ide temet­keztek a ház alapítók. Ez átrium fölött nyílást hagytak, bogy azon a Laresek szellemei ki s bejárhassanak; a nyílás alatt volt a közös tűzhely s a Larok oltára, az élők és a holtak gyülhelye, a mint ezt kedvesen irja le Horatius: Juvat videre Positosque vernas, ditis examen domus Circum renidentes Lares" 2) Az ősök szellemei nézetük szerint a családi tűzhely körül lebegtek, mint a melynek tüzét élőtökben ébren tartották. Innen is származik ne­vük : Flar Lar = fúvó, levegőt mozgató, lebegő. Ez atriumban mu­tatták be áldozataikat az élők a holtaknak. Azon szükségnek, hogy ma gát az ember istenségével közösségbe helyezze, eleget tett az étkezés, melyre istenüket meghívták és a melyben azt részesítették 3), mert a szent tűzhely s az oltáron megfőzött ételnek megosztása és elfogyasz­tása volt az első alak, melylyel az ember vallási szertartását végezte, így a házi istenitiszteletnek is legfőbb szertartását és legfontosabb val­lási cselekményét az étkezés képezte, melyet áldozatnak neveztek. Ennek folytán csakugyan azt mondhatjuk a házi vallás híveiről, hogy ők a?ért éltek, hogy egyenek, mert legszentebb ténykedés volt előttük, midőn a holtakkal osztozkodtak. Ez a család közösségét tüntette elő. A Lar páter elnökölt az étkezésnél, kihez étkezéselőtt és után imá­val, énekkel fordultak, kinek az első részt juttatták mindenből, s azt fatáíkákon — patella — tették elibök, miért is dii patellarii néven is neveztettek. 4) E közösség nemcsak látszólagos, jelképes, hanem valósá­gos volt, mivel tis'teltetésükért viszontszolgálatokat követeltek az élők s mig nappal a házi felügyelet az élőtagokat. ilette, éjjel a Larokra bíz­ták a házra és szerszámaikra való felügyeletet. ') III. C. XXIX. 2) Epod. 11 65. •') Fustel de Coulanges — u. o. III. 7. I. 4) Tib. 1. Elcg. I.

Next

/
Thumbnails
Contents