Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1887

5 különös teremtő müvének vagy a föld mélyében is nemző természeti erőnek köszönik. A keletkezés módjára nézve a nézetek eltérnek. A szeneket vagy közvetlen prodactumoknak, vagy a kövületekkel együtt földalatti növény embryók maradványainak tekintették, melyek a föld mélyében rejlő magokból fejlődtek, de napvilágra nem kerülhettek. A liamis föltevésekből származó tévelygés közben végre is rá kelle akadni a természet rendes menetére. A föld belsejéről szerzett ismeretek, az ásatag flóra tanulmányozása s a vegytannak a szénről szerzett tapasztalatai az eddig egymás ellen küzdő képtelenségeket megdöntötték, s a szenek növényi eredetét kétségen kívül helyezték. A kétely ingadozó korszakában voltak ugyan tudományos férfiak, kik az alaptalan specnlatiókat megvetve, a természet titkait életéből ellesni s a dolgok lielves magyarázatát adni törekedtek, de a kor éretlensége őket és müveiket nem méltányolta mihamarabb elfeledte. Az első, a ki e téren lielves útra tért a svájczi Scheuchzer S. J. volt. A múlt század első felében kiadott munkáiban a szénrejtö rétegek növényeit vázolva jelentőségüket a szénképzödésnél fölismerte, s kiemeli, hogy ezek nem csupán az özönvíz által összehordott fának az anyagából állanak, hanem ehhez még más szerves és szervetlen anyagok is hozzájárultak. Ez a nézet állt legerősebben a mult században, eredetiségéből azonban vesztett, de módosított alakjában 1778-tól kezdve folytonosan erősbült. Németországban v. Beroldingen állt elő a nevezett évben azon állítással, hogy a kőszenek barna szénből, ez meg tőzegből keletkezett; a tőzeg pedig a tenger áradásaikor összehalmozott növényi anyagnak megváltozott maradéka. Néhány évvel később (1785) az angol Hutton ugyanezen meggyőződésre jutott, s utána Williams mindjárt a szénbe zárt növényi maradványok meghatározásához fogott, de siker nélkül. Szerencsésebb volt és több sikerrel dolgozott e téren Göppert, a fossil flóra tanának megalapítója. Az őskori növények nagy temetői a föld mélyében eltemetett széntelepek önmaguk szolgáltatták az eredetük fölismerésére szükséges adatokat; de az elváltozás módja mind addig titok és kétes gyanitgatás maradt, mig a természet megfigyelt menetét kísérletekkel utánozni nem kezdették. De a kísérletek sem vezettek eleinte czélhoz. Egyoldalúak voltak,