Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1887

4 pedig szintúgy mint a fölöttük emelkedő hegyek és halmok az öshegység elmállása utján keletkeztek. — Alaptalan nézetek és könnyelmű föltevések, melyek az anyagnak lényegében való átváltozását hirdették, múlékony hitelre csak a kétely korszakában találtak, de a kornak rövid tartama alatt máifeledésbe mentek, helyet engedve a náluk bár régibb és természetesebb a mystikus kor előtt kevés becsii elméleteknek. Sok idö, nagy küzdelem s a vegytan fényes diadalai voltak szükségesek arra, hogy e tárgyat illető kérdések észszeriileg megoldassanak. Még századunkban is találkozunk képzelemsziilte nézetekkel merészségben az előbbiekhez hasonlókkal. Fuchs Nep. 1837-ben a szeneket és földi gyantákat a légkör fölös szénsavából származtatta. Wagner András még 1844-ben is pártolta e véleményt, s a szenekben talált szervezeteket csak esetleges és szórványosan előforduló zárványoknak gondolta. Több pártolóra találtak azok a hypothesisek, melyek a szeneket kőolaj-féle anyagok sürübb módosulatának tekintették, különösen a mult században, a mikor a szenekből földolajhoz hasonló anyagokat sikerült lepárolni. Ez volt az oka, hogy e nézettel jeles vegyészek is megbarátkoztak s Buckland a szeneket 1822-ben is bitumenes földrétegeknek gondolta. A bitumennek szénné süriidését először Agricola György az ásványtan megalapítója gyanitá (1544), véleménye azonban kevés tetszésre talált, mert a 1(5. és 1 7-dik században inkább hitték a köveknek bitumennel való impregnálását. A jelen század elején Webster és Boutigny vették ismét pártfogásukba Agricola nézetét. Klilönsen Boutigny azon merész állítást is koczkáztatta, hogy a köolajszeríi anyag esőképen hullott a földre, a patakok által helyenként fölhalmoztatott s rétegenkint megkeményedett. A kőszenekkel együtt előforduló s elszenesedett növényrészek jelentőségének fölismerésével a mult században az előbbi nézetek tünedezni kezdtek. A régi kor eszméihez ragaszkodó bajnokok az újabb vívmányok igazságát elismerni kénytelenek, ezeket a régiekkel összhangzásba hozni iparkodtak. Voigt az ásatag szenek legjelesebb ismerője Agricola nézetét akarta fólujitani a fának bitumenné változását tanítván, melynek megsürüscdJöéböl a szenek keletkeztek. A 16. és 17-dik század némely tudósai a kőszeneket oly képződményeknek tekintették, melyek létüket vagy az Isten