Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1887

16 váz szintug-y részt vesz a bomlásban, mint a hozzá kötött parányok és paránycsoportok. A szenek képződését utánzó kísérletekből az tűnik ki, hogy a nyomás és a természetes folyamatnak hosszú tartamát helyettesítő magas hőmérsék különböző mérvű betartása szerint más szénfajtákhoz hasonló maradékok keletkeznek és hogy a növények speeifieus életfolyamatában szereplő anyagok a hő és valószínűleg a természeti folyamatokkal szemben sem bírnak egyenlő visszahatással s igy azok fölhalmozott anyagaik szerint különféleképen bomlanak el. Göppert különféle növényeket vizzel leöntve 60 — 80"C-nál párlitásnak vetett alá s öt hónap alatt az egész anyag barna szénhez hasonló tömeggé változott, jóllehet abból az illékony részek eltávozhattak. Frémy kísérletei azért tanulságosak, mert a növénytest különféle alkotó részeinek viselkedésére voltak irányozva. „Syntheticus kisérletei"-nél a növényi részeket nyomás alatt beforrasztott üvegcsőben 200 — 300°C. hömérséknek tette ki, s azután a maradék physikai és vegyi tulajdonságát megvizsgálta. A cellulose, vasculose, a farostjait összekötő anyag, és cutose (epidermis képződmények) féle szöveti alkotórészek megfeketedtek, törékenyek lettek s hevítéskor savas gőzöket gázt és kátrányt szolgáltattak, de meg nem olvadtak, hanem eredeti szerkezetüket megtartották, a kőszénhez tehát semmiben sem hasonlítottak. A czukor, keményítő, chlorophyll s a zsiros és gyantás anyagok hasonló kezeléssel fekete fénylő, savas és aljas oldószerek ellenében közönbös anyaggá változtak, mely hevítésnél viz, gáz, kátrány coaksra, tehát olyan termékekre bomlott a minőre a kőszén. Petzhold gondos kísérletei épen azért, mert nem mindig a kitűzött czél értelmében sikerültek, a szénképzödés menetét, illetőleg módosító körülményeinek közbejátszását igen érthetővé tették. Ezekből ugyanis kiderült, hogy a kísérlet sikere szerint szerkezet, alak, szin, suly s más tulajdonságra nézve háromféle termék állott elő. Hevítés után vagy közönséges faszén maradt vissza az eredeti szerkezet évgyűrűk és sejtek megtartásával épen ugy mint a szénégetőkben; vagy fekete fénylő a víznél csak valamivel könnyebb hólyagos salak a faszerkezetnek alig fölismerhető nyomaival; vagy végre fekete fénylő teljesen megolvadt apró hólyagos anyag, mely térfoga" tának felére összehúzódott s melyről a szerkezetnek még nyomai is eltűntek. Az első eredményt akkor nyerte, ha a