Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1887

13 Legtovább daczolnak az enyészetfel a csersavdus és gyantás növények, mert a csersav a környezet Oxygenjét elnyeli, a gyanták meg a növényrostjait annyira bevonják és ugy átjárják, hogy a légkör élenye hozzá nem férhet. A megkövesült növényeket a kövesitö anyag védi az enyészettől. Jóllehet a növények kisebb nagyobb ellenállást fejtenek ki az enyészettel szemben, az idők folyamában mégis erőt vesz rajtuk annak hatalma, az általános bomlási folyamatnak részesei lesznek. Meglehet azonban, a kísérletek szerint pedig nagyon valószínű, hogy a természet az ellenállóbb részeken nem űzheti annyira játékát, rajtuk nem idézhet elő oly mélyre menő változást, mint a gyengébbeken. Az őskori fenyőfák kifolyt gyantáján a borostyánkön az enyészetnek oly kevéssé volt hatalma, hogy a jelenkori fák kiizzadt váladékhoz való hasonlósága rögtön szembetűnik, míg anyanövénye barna szénné változott. Mindenesetre meglepő a szénfajták s a veliik együtt előforduló földi gyanták és viaszok meg a kőolaj közötti lassú fokozatos átmenet, mi a természetbúvárokat már régen azon föltevésre vezette, hogy ezek közös folyamatnak termékei, melyek eltérő összetételüket és tulajdonságukat a korhadó anyag különböző finomságú eloszlásának köszönik. Az olaj képződése növényekből csak ugy lehetséges, ha a növények a vízben lebegő iszappal rendkívül finom fejetszerü eloszlásba jutnak, a mint aztán e finom részecskék az iszappal fenékre ülepednek a kőszénhez hasonló, de sokkal teljesebb bomlást szenvednek, a mennyiben a parányi részecskékből süriibb atom csoportok nem képződhetnek, hanem egész anyaguk illó vagy csepp folyós szénhydrogengázzá változik, melyet a rajta elterülő összefüggő iszaplepel megsüritve visszatart. A petroleumot eredeti fekvő helyén csak oly vidékeken találjuk, a hol a rétegrendszerek rendkívüli kiterjedésüek és kevés zavarnak voltak kitéve, mint pl. Oroszországban és Eszakamerikában, továbbá csak kevéssé likacsos agyagos finom eloszlású anyaggal telt közetekben. Ily körülmények között a szerves anyag bomlása csupán alkotó elemeinek egymásra való hatása által mehetett végbe. C61I904 összetételű anyagból pl. két tömecs szénsav kilépése által C4H9 szénhydrogengáz keletkezhetett, mely összeolvadás utján magasabb, C8H18 szénhydrogenné változik. De ha az elzárás nem volna oly tökéletes, akkor egyrészről a képződő szénhydrogengáz könnyen módot találna az