Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1887

14 elszállásra, másrészt a hozzáfnrakodó légkör a maradék összetételét megváltoztatná, folyékony olajokat, illetőleg földi gyantákat vagy hydrogén elvétele utján széndus földi viaszokat képezne. Az olajképzödés e módját ujabban a búvárok kétségbe vonták, az olajat állati eredetűnek mondják s pedig főleg azért, mert nem bizonyos, hogy a növényi anyag képes-e oly finom eloszlásra a milyen az olajképzödéshez megkívántatik, s mert az olajtartalmú bitumenes közetekben tengeri állatok maradványai vannak nagy mennyiségben eltemetve, kevés növényi anyag mellett. Mindazáltal a petróleum képződése növényekből nem lehetetlen s a szenekben szórványos előfordulása arra vall, hogy a növényi anyag is képes bizonyos körülmények között olyan elváltozásra mint az állati test, s így a petróleum egyes helyeken csakugyan azoknak köszöni létét. Másfajta termékei lesznek a bomlásnak akkor, ha a növényi anyag nagy tömegben tisztán iszap nélkül halmozódott föl, mert ekkor a növényhalmaz, különösen ha gyöngédebb növényrészekből keletkezett, egyöntetű tömeggé nyomódott össze s mint ilyen egészben indult szenes erjedésnek. Mig tehát az olajképzödéshez szükséges emuisióban a növényi részecskék finom iszaprészek által egymástól elkülönítve apróbb atomcsoportokra oszlottak föl, a növényanyag egészben történő elváltozásakor magasabb rendű bonyodalmas összetételű szénvegyek jöttek létre. A szénképzödés menete még azért is eltér az olajképzödéstöl, mert a széntelepek keletkezeséhez szükséges anyag sokkal tovább volt kitéve a légkör behatásának, mint a vizbe jutott s finomul elmállott növényi részek. A széntelepek növényei a fölhalmozódás hosszú tartama alatt sokáig oly helyzetben voltak, hogy illó bomlás termékeik részben eltávozhattak, mi közben a levegő élenye akadály nélkül végezhelte rajtuk pusztító munkáját. A szerves állomány elemeihez férkőzött Oxygen ha az élegitö 1. eset szerint a lerakodott tömegnek főleg a Hydrogenjét támadja meg, akkor a naphta-csoport (Cn H

2n-t-2) hydrogendus vegyei helyett hydrogenben szegényebb Cn H.,11, Cn H,,n X és CH formáknak megfelelő szénhidrogének — földi viaszok — és ezeknek oxygenezett termékei — földi gyanták — keletkeznek a maradékban. A földi gyanták és viaszok a szenekben és közelükben tényleg előfordulnak, szórványos előfordulásukból tehát a szenekben egész biztossággal hasonló vegyeket várhatunk.