Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1886

7 felel nominativusnak neveztetik. Czélszerü ilyenkor, ha a tanár egy kis táblázatot készíttet a tanulókkal, melybe tapasztalataikat a következő módon feljegyzik : Nominativus: ki? mi?: terrá, plantá oliva stb. Accusativus: kit? mit? terr Ám pl antam oliva m stb. Genitivus: kié? mié? terr ae plantoi olivrte stb. és igy tovább minden alaknál, amely előfordul addig, mig a szabályszerűséget a tanulók felfogták. Majd visszatérve a legelőször tárgyalt mondatra, a zárójelbe tett részeket elemezzük: „Italia terra (ampla et fecunda) est." „Itália (terjedelmes és termékeny) fold." Tanár: Minő föld Italia? Tanuló: Terjedelmes és termékeny. Tanár: Minő mondatrészek: „terjedelmes és termékeny."? Tanuló: Jelzők. Erre tanulók feljegyzik terjedelmes — ampla, termékeny = fecunda. Tanár: Hogyan végződnek a latin mondatban a jelzők ? Tanuló: „a"-ra. Tanár: Tehát mivel egyeznek meg végződésükre nézve.?*) Tanuló: A jelzett szóval „terra"-val. Tanár: Micsoda alak terra? Tanuló: Nominativus. Tanár: Ampla és fecunda minő alakok? Tanuló: Nominativusok. Most a tanár az elemzett mondat részeiből ujabb mondatokat alkot és azokat leforditatja, pl. „Itália termékeny"; „Itália terjedelmes"; „A föld termékeny"; ,,A föld terjedelmes." Ugyanekkor megmutatjuk a tanulóknak Itália térképét is, hogy érdeklődésüket ébren tartsuk. A további tárgyalás folyása is hasonló az itt bemutatott eljáráshoz. A magyarra fordított mondat szolgál bevezetésül a latin alakokra való átmenetre. *) Itt még a latin genusról nem szólhatván, igy figyelmeztetjük a tanulókat arra, hogy a latin jelző alkalmazkodik a jelzett névszóhoz; az egyeztetésnek tudatossá tétele csak akkor szükséges, ha a melléknév egyéb végződéseire is ráakadtunk.