Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1884

5 pterus, Lepidostens stb.) hyalinos porczezá változnak, Kölliker a chordát a sejtes porczszövethez tartozónak mondja. A chordát egy belső, alkatnélküli, üvegtiszta, tömött hártya és egy külső, magféle, u. n. skeletogen sejtekből álló burok veszi körül. Ezen kiilsö hártyából indul ki a gerinczoszlop első fejlődése, midőn benne páros lemezkék, azu. n. öscsigolyák lépnek fel, melyeknek további növekvése, porczosodása, majd csontosodása hozza létre a maradandó csigolyasort, vagyis a gerinczesek csontvázának tengelyrészét. Az öscsigolyák fellépési folyamatát a következő fejlődési mozzanatok jellemzik. A Madárnál — melynek ébrényi fejlődése leginkább van áttanulmányozva — a blastoderma hármas lemezének felléptével meg van adva az ébrény első alapanyaga. Ezen ébrényi alap közepe táján folyton vastagodik s ugyancsak itt egy csikót is látunk fellépni, melyet elsődleges csiknak (Baer,) vagy tengelylemeznek (Remak) neveztek el s a mely képlet ugy jön létre, hogy a két külső csirlemez közepe táján összenő és megvastagszik. Ezen elsődleges esik hosszában nemsokára egy gyenge barázda jelentkezik, az u. n. elsődleges barázda, melyet az elsődleges esik oldalainak vastagodása s felfelé való emelkedés hoz létre. Majd a barázda alatt, a tengelylemez mélyebb részeiben lép fel a chorda-drosalis, mely utóbb porczalaku képletté módosul. A chorda két oldalán elterülő lemezeket most öscsigoly a le mezeknek, fölötte, illetőleg fölöttük elterülő lemezt pedig velölemeznek nevezzük. Az ébrényi alap oldali részei, bár amazokkal folytatólagos közvetlen összeköttetésben vannak, külön névvel jeleztetnek, és pedig a velölemez oldali folytatását szarulemeznek, az ösesigolyalemezekét pedig oldallemezeknek mondjuk. Az oldallemezek közvetlenül átmennek kifelé a középső csirlemez vékonyabb részébe s kezdetben az öscsigolyalemezektöl — mint emlitém — elkülönítve nincsenek; később finom, világos vonal képez közöttük válaszfalat és pedig a törzs egész hosszában csak a fejtájon maradnak összekötve továbbra is és az u. n. fej lem ez eket képezik. Az elsődleges barázda helyén nemsokára egy másik, nagyobb terjedelmű barázda lép fel, melyet hátbarázdának nevezünk. A hátbarázda képzésében részt vesz a velölemez s a szarulenieznek vele határos részei, nemkülönben az öscsigolyalemezck. Mindezen változások véghez mennek az ébrényi alapon mindjárt az első költönap folyamán. Ezntán a felemelkedett lemezrészletek, az öscsigolyalemezek kivételével, egymásfele görbülni kezdenek, majd összeérvén, egymással összeolvad-