Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1884

6 nak s képeznek egy csövet, melyet közvetlenül a velölemez zár körül, ezt ismét az egygyéolvadt szarulemez, jobbról-balról pedig s részben alulról is az öscsigolyalemezek borítják, mely utóbbiak e közben a csőnek körülbelöl közepetájáig emelkedtek fel. A velöcsö ezen záródása a hátsó fejtájékon veszi kezdetét. Ezen tájon alól — ugyancsak a második költönap folyamán — körülbelül a törzs és a fej között sötét, négyszögalaku, páros lemezkéket is látunk feltűnni, és pedig kezdetben csak két három párt, mig később a párok száma hatra, hétre szaporodik. Ezek az 11. n. öscsigolyák. Az öscsigolyák egészben véve az embryo-alap közepetáját foglalják el s a legelsők köziilök a legmellsö nyakcsigolyáknak felelnek meg. Fellépésök sorrendje mellűiről hátrafelé halad. A kétnapos tyukébrény harántmetszetében megkülönböztethetők tehát: a velöcsö, az öscsigolyák, a gerinczhur, a szarulemez és az oldallemezek. Ezen időn txil az öscsigolyákon a kővetkező változások észlelhetők. Az öscsigolyák kezdetben tömött sejtes képletek, melyeknek tömegében utóbb egy hasadéküreg képződik ki (Remak szerint már a második napon), mely később kiöblösödik, de idővel az öscsigolya alsó falának befelé növése által ismét szűk hasadékká törpül, majd pedig végleg elenyészik. Az öscsigolya felső fala azonban eközben átváltozik az u. n. izomlemezzé s a csigolya többi részeitől különbözik helyzete s elemeinek megnyúlt alakja által. Az alsó vagyis a hasadék alatti csigolyarészietet pedig Kölliker tulajdon képi öscsigolya névvel különbözteti meg. Ez utóbbiak alsó részeiből indul ki a chordának körülnövése s ez először a chorda alsó részén megy végbe, utóbb felső részén is, midőn t. i. az öscsigolyák kétfelöl vékony lemezeket növesztenek a chorda és a velöcsö közé, mely lemezek a közepi vonal táján találkozván, egygyé olvadnak, miáltal létrejön egyszersmind egy összefüggő csigolyaoszlop, mely szöveti jelleme után hártyás csigolyaoszlopnak neveztetik. — A tulajdonképi öscsigolyák körülnövik a hátvelöt is, midőn két oldalt páros lemezeket növesztenek felfelé, melyek utóbb a hátvelö s a szarulemez közé hatolván és a felső középvonalban egymással egyesülve képezik a h árt y ás csigolyaiveket, melyekben nemsokára porczszövet kezd képződni a porczivek létrehozása czéljából. Az öscsigolyák alsó részéből létrejönnek tehát a későbbi csigolyatestek alapjai, felső oldalai részéből pedig a hártyás felső ivszárak. A hártyás csigolyatestoszlopban, mely egy összefüggő