Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1884

36 állkapocs és fiiggesztöje. Csoníosodása a 2. hónapban több pontból indul ki; a 3. hónapban már egy összefüggő csontdarabot képez, melynek későbbi növekvését a periosteum eszközli. — Ugyanigy fejlődik a járomcsont is, azon eltéréssel azonban, hogy csontosodása csak egy maggal veszi kezdetét. — A szájpadlás kialakulásának lefolyása következő. A 2. hónap vége felé, midőn a szájüreg egy tágas kiöblösödésböl áll és a szaglóüregekkel két keskeny nyilás által közlekedik; a felső állcsontnyujtvány befelé, horizontalis irányban is bocsát két lemezalaku eresztéket, melyek egymásfelé s a középvonal felé lassan közelednek és a 3. hónap második felében már egymással összeforrva találhatók. Mellső részök adja a későbbi kemény szájpadlást, hátsó részök pedig a lágyat. Ezen részek a szájüreget egy felső kisebb, és egy alsó nagyobb üregre osztják. Az igy létrejött szájpadlás egyesült lemezében képződik ki egyidejűleg az i nyes ont, nem porezosan elöképezve, hanem fedőcsontok módjára, egy csontosodó centrummal. Fejlődéstanilag másodlagos csont a röpcsont is, mely megjelenése idejére s a csontpontok számát tekintve, egészen egyezik az inycsonttal. A negyedik fej-, vagy orrcsigolya. Ez a legkevésbbé kifejlett s azért részeiben legnehezebben is felismerhető fejcsigolya. Nagyfokú elváltozása legkinkább azon körülménynek tudandó be, hogy benső viszonyba lépett a szaglószervvel. A csigolya testét a rostacsont függélyes és rostalemeze képezi. A rostacsont kétségen kivül az öscsigoly-a lemezekből képződik, mint az ikcsontok, a nyakszirtcsont és a többi csigolyák. Csontosodása a magzatkor közepe felé veszi kezdetét és pedig először a papirlemezben, azután az orrkagylókban; az első év folyamában csontosodnak a függélyes lemez s a erista. galli. A rostalemez csontosodása a tömkelegekből indul ki. A felső ivszárak ezen csigolyánál hiányzanak a Gerinczesek három osztályában: Emlősnél,Madárnál ésKétéltiieknél; a Halak és Hüllők osztályában pedig a mellső homlokcsontok által vannak képviselve. A felső tövisnyujtvány, az alsó ivszárak és tovisnynjtványuk, nemkülönben a haránt- és iznyujtványok végleg hiányzanak. A csigolya bordaszerü függelékeiül az á 11 e 1 ö 11 i vagy állközötti csontok tekinthetők. Kölliker e csontokat önálló képződményeknek mondja, melyek a 10. hétben még mindig tökeletesen el vannak választva a felső állcsonttól s ezzel csak későbben olvadnak egybe; mások e csontokat a felső állcsont részei gyanánt veszik. A csontmag-