Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1884

17 vak c részekben igen korán lépnek fel s egymással kívülről befelé haladva egyesülnek. A kiilérzéki csontok. A négy fejcsigolyának elsorolt csontrészein kivül vannak a koponyán még más csontok is, és ezek többnyire a csigolyarészletek közötti hézagok pótlását eszközlik, vagy a külérzékekkel állanak szorosabb viszonyban, azért beékelt vagy k ü 1 é r z é k i csontoknak neveztetnek. Ezen vázrészletek, egyeseket kivéve, másodlagos fejlödésüek és egy, vagy több pontból kiinduló ossificatio folytán jönnek létre az öscsigolyalemezekböl, bár másnemű rétegekből, mint az elsődleges koponya. — A látás szervével viszonyban állanak a könycsontok és a szemgödör feletti csontok. Aköny csontok a rostacsontnak valódi fedöcsontjai és csontosodásuk a 3. hónapban áll be. A szemgödör feletti csontok ugyanily eredetűek és csak némely Madárnál és Kígyónál jönnek elö. — A hallószervvel szorosabb viszonyban áll első sorban a sziklacsont. Nevezetes tény, hogy e csont a csecscsontrészlettel együtt, bár a esigolyatypitshoz tartozni nem látszik, ugyanazon vázalkotó rétegből jön létre és porczosan van eloképezve, mint az elsődleges koponya. A dobcsont és a halántékcsont pikkelye rostos hártyából erednek porczosodás, utóbb csontosodás utján. A csontos külső hallj árat a dobgyiiriinek befelé való terjedése utján létesül. — A szaglás szervével viszonyban állanak a rostacsont emiitett oldalrészein kivül a porczos orrsövény, a fedöcsontok módjára kialakuló ekecsont és az orrcsontok. Ez utóbbiak a 3. hónapban csontosodnak és mint a könycsontok a rostacsontnak valódi fedöcsontjait képezik. Ugyanily viszonyban áll a szintén 3. hónapban fellépő ekecsont az orrválaszfalhoz. Az orrcsontok valódi fedöcsontok s fejlödésök menete egyezik a könycsontokéval. Megemlitendök még az u. n. börcsontok, melyek mint módosult pikkelyek a kiilbör csontosodása folytán jönnek létre és többnyire a koponyán foglalnak helyet. Ilyenek a halak szemtiralatti csontjai, a halánték feletti csontok és a szilványfedö csontok; azután az in csontok, melyek az inak és izmok közötti szálagok állományának csontosodásából erednek, minők a halszálkák, melyek néha a csigolyákkal is összefüggnek, továbbá magasabb Glerinczeseknél a lencsecsontok és a térdkalácsok; ilyenek végre az erszény csontok is. Valamennyi az izmok tapadására szolgál. A változatosságot alakban, néha számban a koponya KATH GYMN. ÉRTESÍTŐ. 2