Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1884

15 csont; ellenben a hasi hátsó rész valódi porczczá változik át és későbben (a Meckel-féle porczczal) a mandibulát, a kalapácsot (Emlősnél) vagy az os articu 1 are-t (a többi Gerinczesnél) fejleszti ki. Az emiitett két halló csontocska kezdetben egészen porczos és csak a 4. hónapban kezdenek csontosodni, — Miiller szerint bordák módjára, azaz kivülröl befelé. A Meckel-féle porcz soha sem csontosodik, hanem a 8. hónapban eltűnik és nem marad belőle egyéb, mint a kalapácsnak hosszú nyúlványa. A sok Gerinczesnél ezek helyén képződő os quadratum és articulare szintén porczosan jelennek meg az elsődleges koponyában. — Az alsó állkapocs fedöcsontok módjára képződik a Meckel-féle porcz körül és pedig a 2. hó vége felé; a 3. hónap elején már különböző nyúlványai is jelentkeznek. A két szár egyesülése synchondrosis utján történik, de a születés utáni első hónapban már csontosodás áll be közöttök, további növekvése a csontnak hosszirányban, a két végén fellépő porczállomány segélyével megy végbe. A harmadik fej-, vagy homlokcsigolya fejlődése. Alapját, azaz testét a mellső ikcsont szolgáltatja. Bár erről határozottan nem mondhatjuk, hogy elsődleges porcza a chorda körül képződik, annyi mégis bizonyos, hogy ugyanazon blastemböl jön létre, mint a még határozottan chorda körül képződő hátsó ikcsont. A 3. hónapban kezd kifejlődni a neki megfelelő alapi porczrészletböl és pedig két csontmaggal, melyek később, — a 6. hónapban összeforrnak, nem csak egymással, hanem e csigolya ivrészleteinek megfelelő szemüri ikszárnyakkal. Ezen ivrészek is, mint maga a csigolyate3t, a 3. hónapban kezdenek csontosodni, ugyancsak két maggal. — Születés után a mellső ikcsont öszszeforr a hátsóval. — A felső tövisnyujtvány helyén álló homlok c s o n t tökéletesen ugy fejlődik, mint a többi fedöcsont, tehát a helyén lévő rostos hártyának csontosodása utján. — A harmadik fejcsigolyánál ugyanazon typikus részek hiányzanak, melyek a másodiknál: bordaszerii függelékeit pedig az inyállcsonti készülék szolgáltatja. Ez az első zsigeriv hasi mellső részéből, vagyis az állcsontnyujtványból fejlődik. Ezen nyujtvány az első zsigeriv két főrészének, a háti és a hasi hátsó résznek érintkezési helyén támad s innen mellfelé növekszik, mig a homloknyujtványnyal össze nem ér. Belőle képződnek a felső állcsont, a járomcsont, az inycsont és a röpcsont. — Afelsö állcsont fejlődéstanilag hasonértékü blastemböl veszi eredetét, mint az alsó >