Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1884

14 nál mint hátsó zsigeri vek szerepelnek a fejlődés első szakában, későbben azonban többé-kevésbbé visszafejlődve találhatók. A közfali vagy második fej csigolya. Ennek testét a hátsó ikcsont szolgáltatja; a harmadik hónapban fejlődik ki két csontmagból a török nyereg táján, melyek azonban csakhamar összeolvadnak, továbbá kettőből a sulcus caroticus és a ligula táján és még kettőből a halán téki i ks zár nyak ban, mely utóbbiakból fejlődik a lamina externa processus pterygoidei, mig e nyúlványnak belső lemeze porczosan elöképezve nincsen. A ébrényi élet második felében mindeme részek egymással egyesülnek, legkésőbben a felső ivszárak gyanánt szereplő halántéki ikszárnyak, mert ezek csak az első életév folyama alatt forradnak össze amazokkal. A halántéki ikszárnyaknak megfelelő felső tövisnyujtványt a közfal csontok adják. Porczosan — mint a fedöcsontok egyáltalában — elöképezve nincsenek, hanem az öscsigolyalemezeknek egyik külső rétegéből jönnek létre, mely az elsődleges koponyát közvetlenül boritja. De hártyás állapotban sem találhatók előlegesen, hanem fellépésök helyén lágy alapanyagból képzdödnek ki olyképen, hogy abban egy időben számos csontosodási pontocska lép fel, melyek mind terjedelemben, mind számban növekedvén, egymáshoz közelednek és összeolvadva egy lemezalaku csontot állítanak elő. Ezeknek is, — mint a többi fedöcsontnak — a fellépési idejök a 2. és 3. hónap közé esik. Ezen a typikus csigolyarészeknek fejlődésétől eltérő fejlődési mód mindazáltal nem semmisiti meg e csontoknak, mint csigolyarészleteknek értékét, miután Stannius bebizonyította, hogy némely Halnál a törzscsigolyák tövisnyujtványai szintén rostos hártyából, — tehát mint a fedő — vagy másodlagos csontok — fej lödnek. A második koponyacsigolyából hiányzanak az alsó ivszárak és az alsó tövisnyujtvány, továbbá a haránt- és iznyujtványok. Bordaszerii függelékeiül tekintjük az alsó állkapcsot és függesztő készülékét, melyek az első zsigeriv átalakulásaiból jöttek létre. Ezen iv kezdetben puha képzöanyagból áll, és három főrészt enged magán megkülönböztetni: a) a háti részt, melyből a függesztő fejlődik, b) a h asi hátsót, melyből a mandibula fejlik ki, és c) a hasi mellsőt, mely állcsontnytijtványnak is mondatik. Ezekből a két első rész adja a második koponyacsigolya bordaszerii függelékeit. — A függesztönek elnevezett háti rész egyideig puhán marad s aztán képződnek belőle Emlősnél az üllő, a többi gerinczesnól pedig a négyszög-