Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1884

13 tesebb primorclial koponyával találkozunk a Békaféléknél és még inkább a Halak osztályában, hol az, mint egy egészen elzárt poroztok élethossziglan megmarad. A porczos koponya csontosodása kezdődik az elsődleges porcz felszívódásával s e közben csontmagvak felléptével, melyek a porcz helyét elfoglalják, némely részek porczosan maradnak meg továbbra is, mig vannak olyanok is, melyek a porczos állapotot megtartják ugyan, de külfeliiletök az u. n. fedöcsontokkal lesz beborítva; ez utóbbiak, mert porczosan elöképezve nincsenek, hanem csak rostos hártyából képződnek ki, m ásodlagos cs o n t o k n a k is neveztetnek. Mindeme csontos részletek a teljesen kifejlett csontos koponyánál egymással csontosán forradnak egybe. Magából az elsődleges porczból közvetlenül képződnek a koponya elsődleges csontjai, tehát a koponya csigolyarészletei, azokat kivéve, a melyek a porczot borító rostos hártya csontosodásából erednek. Ez utóbbiakkal azonos eredetűek a külérzéki csontok. A koponya börcsontjai végre a kiilbör csontosodása utján jönnek létre. A nyak szirti vagy első fej esi gólya fejlődése. Az alapi, oldali és fe 1 sö n v ak s z ir tcs o n t o k egy-egy, a felső némelyek szerint két, csakhamar összeolvadó csontpontból csontosodik a 3. hónapban, de egymással, — és pedig a legtöbb Emlősnél — csak a születés után forradnak össze csontosán, mert születéskor még vékony porezszalag által vannak egybekötve. A végleges összeforradás az 5. 6. évre esik. Az oldali nyakszirtcsonttal csontosodnak az iznyujtványoknak megfelelő bütyöknyujtványok és a harántnyujtványoknak megfelelő torkolati nyuj tványok is. Az alsó koponyacsigolya bordaszerü függelékeit adják a szakcsont és a szilványivek. A szak csont a második és harmadik zsigeriv legmellsö részéből képződik ki porczalakban s vele a nagyobb szarvak is; mind a három rész, mint porcz, egy darabban jelenik meg, ennek csontosodása azonban három pontból indul ki a három résznek megfelelően és pedig a 8. hónapban. A második zsigeriv háti részéből fejlődik az Emlősnél s t a p e s, Madárnál és Hüllőnél c o 1 u m e 11 a, Halaknál az egész iv porczából szakcsont. A következő ivben a magasabbaknál porczcsik nem fejlődik és csak a nyak alsó fala kifejlődésének szolgál alapul. Az ezután következő ivek csak a kopoltyukkal lélegző Gerinczeseknél lépnek fel állandóan szilványivek képében, melyek a hasi középvonalban porczos kapocsrészek által egyesitvék; mig a tüdővel birók-