Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1883

10 gyermekei gondozására essék, mert az anyai befolyás kihat egész eletünkre. „Az anya, ki maga tanitja gyermekét, olyan hibákat fedez fel benne, vagy olyan tanítási módsze­reket talál ki, melyek a tanító figyelmét kikerülik. — Köz­tudomásn, hogy számtalan hírneves ember anyjától nyerte nevelését. Schiller, Lamartine, Chenier nevei fényes példák e tekintetben. Nem azt mondjuk mi ezzel, hogy egyedül az anya tanította őket történelemre, nyelvekre, költészetre; hanem csak azt, hogy az anya öntötte lelkükbe ama gyön­géd érzelmet, ama nőies szellemet, mely nélkül valódi nagy ember senki sem lehet ; hogy az anya, mint tanult nő bele­avatkozott fiának legelső tanulmányaiba, mint állhatatos nő folyvást figyelemmel kísérte és így az édes anyai tejet be­csepegtette minden tanulmányába, ezt pedig semmi sem pó­tolhatja a világon." — Ezt a mindenbe avatkozást, figye­lemmel kisérést, ezt a mindenható befolyást óhajtjuk, sür­getjük mi is, kik a nyilvános tanítás vezetői vagyunk. Sür­getjük pedig a szülők s legdrágább kincsük, gyermekeik érdekében. Nem magasztos-e érezni, tudni, hogy gyerme­keik gondolatainak, érzéseinek kincstárnokai, nincs semmi lelkünkben, a miről tudomásuk ne volna; a mit a nyilvános tanítás köréből haza visznek, befolyásuk alatt lesz állandó, maradandó birtoka lelkűknek. Mi legyen a gyermek első szellemi tápláléka, erre nézve a mit Plató mondott, ma is igazat kell adnunk. Mi­helyt a gyermek beszélni tud, versek éneklésére, szava­lásra, mesemondásra kell szoktatni; szerinte morális szem­pontból kívánatos ez eljárás, mi azt is czélozzuk vele, hogy a művészi külalak forma érzéküket, a becses tartalom kép­zeletüket fejlessze. — A fonna iránti érzék különben is korán nyilatkozik a gyermekben, mutatja az a számos gyer­mek-versike, mely az értelem hiánya mellett is a ritmus erős lüktetésével a kisded lelkéhez forr. — Tehát ne a cselédek, dajkák szitkozódó hangjai altassák el a gyermeket, hanem az édes anya dala, mint Vörösmartyt; mint Göthe anyja mesék, elbeszélések által fejleszsze gyermekében az erköl­csi érzést, a képzeletet; népünk kedves, megható meséin tanulja meg a gyermek a helyes előadást, népdalaink, me­séink mondáink, regéink legyenek első olvasmányai. — És szoktassuk már jókorán az olvasmány főbb gondolatainak Írásba foglalására; értelmi fejlettségének nagyobb fokán

Next

/
Thumbnails
Contents